A lakások, házak, nyaralók és hobbitelkek értékesítése után új adót fizethetünk, ha jóváhagyja a kormány a Belügyminisztérium törvényjavaslatát az értéknövekedési hozzájárulásról. A friss tervezet szerint az értéknövekedési hozzájárulásnak nevezett adót akkor kellene fizetni, ha az önkormányzat fejlesztése vagy a település szabályozásának megváltoztatása miatt megnő az ingatlan értéke. Ilyenkor az értéknövekedés 10 százalékát kellene leperkálni, méghozzá egészen pontosan akkor, amikor “a forgalmi értéknövekedés realizálódik”.
A tervezet indoklása szerint erre az adóra azért van szükség, mert sokszor közpénznek köszönhetően lesz értékesebb a magánember ingatlanvagyona. Ezt a pénzt igazságosan lehetne közcélú fejlesztésekre felhasználni.
Ki fizeti?
Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ha az Ön háza mellett leaszfaltozza az önkormányzat az utat, és ez az Ön házának az értékét növeli, fizetnie kell az új adót. Ha a 20 százalékos beépíthetőségű üdülőjét belterületté nyilvánítja az önkormányzat, fizetnie kell. Ha a közmű nélküli, zártkerti minősítésű telkéhez bevezetik a vizet, fizetnie kell.
A tervezet az önkormányzatra bízza, mikor és hogyan vezeti be az adót, egy kikötéssel: az adó kivetése előtt el kell készíteni a terület ingatlanérték kataszterét, azaz azt a nagy katalógust, amelyben szerepel minden egyes ingatlan becsült forgalmi értéke.
Az önkormányzat befektet, de az értéknövekedés után a lakos is fizet
Fotó: MTI / Németh György
Drága beruházás lenne
Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke szerint éppen ez utóbbi kitétel miatt nem valószínű, hogy az önkormányzatok sietnének bevezetni az új adónemet, hiába van nagy szükségük fejlesztési forrásokra. Ugyanis a kataszter elkészítése rettenetesen drága lenne, amelynek fedezetére feltehetően csak a gazdag önkormányzatoknak lenne pénzük. “Ha az évi 90-120 ezer értékesített ingatlannál mind fizetnének, az sem fedezné az ország 4,5 millió lakásának a felbecsültetését” – magyarázta.
Kérdéses pontok
Egyelőre ráadásul elég homályosan is fogalmaz a törvénytervezet számos pontja. Arról beszél, hogy a forgalmi értéknövekedés realizálásakor esedékes az adó. De vajon belefér-e ebbe például az, ha van egy régi becslés a kataszterben, fejleszt az önkormányzat, és készül egy új, magasabb értékű becslés? Vagy csak akkor kell fizetni, ha eladja az ember az ingatlanát (és amúgy is megfizeti a 4 millió forintig 2 százalékos, afölött 4 százalékos illetéket)?
Aztán ott van a mennyi az annyi kérdés is. Ki fogja tudni megállapítani, hogy ha nő két értékbecslés között az ingatlan értéke, annak a növekedésnek mekkora része köszönhető egy esetleges önkormányzati fejlesztésnek, területrendezési döntésnek? És ha van is, aki megállapítja, ki fogja leellenőrizni? – teszi fel a kérdést Mehrli Péter. Jelenleg ugyanis az illeték és a jövedelemadó-vonzatok miatt a NAV ellenőrzi, hogy egy ingatlan adásvételi szerződésében szereplő összeg valós-e. Ám azt hogyan tudná ellenőrizni, hogy ebből az összegből mennyi lehet egy adott önkormányzati lépéshez kapcsolódó?
Logikus, de furcsa
Mehrli Péter szerint van logika abban, hogy az önkormányzati beruházásokból származó magánhasznot visszaforgassák közfejlesztésekbe, ám ennek “furcsa módja” az értéknövekedési hozzájárulás, hiszen ilyen esetben valószínűleg csak az fizeti meg például egy járdaépítés után az adót, aki eladja ingatlanát, míg aki nem adja el, de ugyanúgy használja a járdát, az nem.
“Amikor úgy volt, hogy lesz ingatlanadó, körbejártuk, hol van ilyen a világon, és elég sok helyen” – magyarázta – “és szinte mindenütt szabályozzák azt is, ebből mennyi forgatandó vissza a település fejlesztésébe. Ezért szépek a nyugati városok.”
Nem lesz központi az ingatlanadó
Az anyag egy helyi adó kivetésének a lehetőségéről szól, és nem arról, hogy ha valaki az ingatlant értékesíti, akkor adót kell befizetnie. Ez akkor állhat elő, ha valaki ingatlant szerzett és az ingatlanszerzési területet időközben átminősítették. Például ha valaki termőföldet vásárolt, és azt időközben belterületté minősítették, és így értéke sokszorosára növekedett – magyarázta Giró-Szász András.
