Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: Szabó Máté felkérte a társaság vezérigazgatóját, hogy a díjakat a jövőben már a megrendelőlapon tüntessék fel.
Megrendelte, de nem tudta, mennyiért
Az ombudsmani vizsgálat előzménye, hogy egy panaszos az ingatlanára új vízbekötést szeretett volna megrendelni. A bekötést megelőzően egy formanyomtatványt kellett kitöltenie, melyen nyilatkoznia kellett arról, hogy megbízza-e a szolgáltatót – a vízműveket – a forgalomtechnikai terv, valamint a közműegyeztetés elkészítésével.
E díj mértékéről viszont csak a szolgáltatást megrendelő nyomtatvány kitöltése és visszaküldése után kapott érdemi tájékoztatást az ingatlantulajdonos, aki miután szembesült azzal, hogy a szolgáltató a piaci árnál jóval drágábban vállalja a tervezést, úgy döntött, hogy inkább mással végezteti el azt.
Ügyfél kontra vízművek
Az alapvető jogok biztosának megküldött panaszbeadványban az ingatlantulajdonos sérelmezte, hogy a kormányrendelettel ellentétes módon a szolgáltató meg sem várja, hogy a megrendelő a díjkalkuláció alapján valóban szerződést kíván-e kötni a szolgáltatóval, hanem még azt megelőzően megkezdi a közműegyeztetést és a forgalomtechnikai terv elkészíttetését. A fizetendő díjat pedig csak utólag közli – áll a közleményben.
A Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta az alapjogi biztost: a vízbekötés átfutási idejének csökkentése érdekében kezdték meg a tervek elkészítését már a szerződés megkötése előtt. Közlése szerint a bekötési díjkalkuláció elkészítésének nem feltétele a közműegyeztetés és a forgalomtechnikai terv megléte, a tervek díja pedig előre ismert, egységesen számított. A költségekről az ügyfelek előzetesen az ügyfélszolgálati irodában az ügyintézőknél és a kifüggesztett díjszabási jegyzékből, valamint a szolgáltató internetes honlapjáról tájékozódhatnak.
Nem volt megfelelő a tájékoztatás
Az ombudsmani közleményben viszont kiemelték: a fogyasztóvédelemről szóló törvény tartalmazza a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz fűződő érdekét. Emellett az alapvető jogok biztosa hivatkozott az Alkotmánybíróság egy határozatára, amelyben a testület kifejtette, “a tájékoztatás akkor megfelelő, ha az információ a fogyasztót olyan helyzetbe hozza, hogy képes az áruk, termékek közötti választásra, és ez a választás megalapozott döntés eredménye”. Az ügyre érvényes kormányrendelet pedig a fogyasztó előzetes tájékoztatását írja elő.
