Hivatalosan is recesszióba került a magyar gazdaság: a Központi Statisztikai Hivatal mai adatai szerint immár fél éve zsugorodik az ország gazdasági teljesítménye (GDP). Az év második negyedében ugyanis 1,2 százalékkal volt ez kisebb, mint tavaly ilyenkor.
Az 1,2 százalék talán elsőre nem tűnik valami nagy számnak. Ám a jelentősége óriási. Egyrészt a modern gazdaságok természete olyan, hogy akkor van béke és nyugalom, amikor a gazdaság folyamatosan növekszik. Akkor is lesznek persze ágazatok, amelyek tönkremennek, de mellettük lesznek olyanok is, amelyek megszületnek. A kettő jó egyensúlya hozza azt, hogy mindig vannak munkahelyek, mindig van miből élni. A zsugorodásban ez nincs. Ha zsugorodás van, mindenütt (a külföldi befektetőknél, a fogyasztóknál) megtörik a bizalom, és mindenki visszafogja költéseit – és ettől még rosszabb lesz a helyzet.
Mély és széles körű válság
Ráadásul minden jel arra utal, hogy a magyar recesszió nemcsak kitartó, hanem széles körű is. A KSH külön felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett. (Ez utóbbi persze nem új történet, 2008 óta csak elszórva volt olyan negyedév, amikor legalább az előző negyedévi szintet sikerült tartani, s nem hónapról hónapra csökkent az ágazat teljesítménye.)
Mindez az IMF-tárgyalásokban is a lehető legrosszabbkor jön. Mint Varga Mihály a Figyelőnek nyilatkozva mondta, a kormány és az IMF eltérően látják a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, s ez is akadály a tárgyalásokban. A mostani GDP-adat az IMF pesszimista verzióját támasztja alá, miszerint nagyobb a baj a magyar gazdaságban, mint a kormány gondolja.
Hisznek a mesében
Ugyanakkor egyelőre nem sok jele annak, hogy a kormány az adat nyomán azt gondolná, hogy a magyar tündérmese tényleg tündérmese, csak nem úgy, ahogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter érti. A tárca legfrissebb közleménye szerint az adatok nem számítanak meglepőnek, hiszen a kormány is az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt az idei évben. Ennek elsősorban oka a korábban rendkívül erős ipari szektor átmeneti lendületvesztése, amely a külgazdasági lassulás következtében jelentkezik.
A jövő évtől azonban folyamatos javulásra lehet számítani: több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog – ígéri a tárca, amely szerint összességében Európa gazdasági növekedésének megfelelő a magyar GDP-adat. (Bár hozzáteszi, hogy a közlemény időpontjában csak a görög és a japán adatokat ismeri.)
