A Fővárosi Vízművek megkeresésünkre mindenekelőtt leszögezte: semmi olyan jellegű számlázási hiba vagy egyéb esemény nem történt, ami miatt tömegesen állítottak volna ki ilyen számlákat. Az eset szerintük egyedinek mondható.
Bár olvasónk nem járult hozzá, hogy a személyes adatait közöljük, de a szolgáltató megpróbálta megválaszolni, miért három évvel később kérhette a kis híján ötszáz forint befizetését.
„Lakásmellékmérő ügyviteli díja”
Ilyen címen számlázták ki a kétszer kétszáz forint plusz áfát 2009. júniusra és augusztusra visszamenőleg (helyesen az akkori 20 illetve 25 százalékos áfával). Megtudtuk, ez a díj a tömbházakban a mellékmérős számlázáshoz kapcsolódó állandó tétel (alapdíj), mely a leolvasás, számlázás, beszedés költségét tartalmazza. Ez a díj mindig a számlabemutatás hónapjában esedékes. De akkor vajon miért három évvel később jött a számla?
Mi történhetett?
Annyi elárulhattunk, hogy az olvasó 2009 áprilisában költözött a lakásába. Ez azt jelenti, hogy első számláját 2009 júniusában kellett (volna) megkapnia. Ebben a 2009. április-májusi fogyasztásokat és a 2009. júniusi ügyviteli díjat számlázhatták ki neki. Úgy tűnik, ez nem történhetett meg.
Ennek az lehetett az oka, hogy az óra átírása valamilyen okból elhúzódhatott. Amennyire az olvasó emlékszik, valóban volt ezzel gond. Emiatt a számlák 2009 júniusában és augusztusában is még az előző tulajdonos nevére készülhettek. Azaz az ügyviteli díjat kiszámlázhatták ugyan, de még az előző tulajdonos részére.
Valószínűleg most derülhetett ki (például egy behajtási eljárás során), hogy az előző tulajdonos már 2009 áprilisában elköltözött, vagyis a díjakat nem neki kellett volna anno kiszámlázni. Olvasónk szerint ez is elképzelhető, mert az előző tulajdonosnak voltak elmaradásai a közüzemi számláknál.
Az történhetett tehát, hogy az előző tulajdonos nevén nyilvántartott tartozást feltehetőleg jóváírták, és – jogosan – az új lakó (azaz az olvasó) részére utólag, most számlázták ki.
Aki a kicsit nem becsüli…
Végül is négyszázkilencven forint is pénz, úgy tűnik, még egy kevés híján 30 milliárdos bevétellel rendelkező cég számára is. Persze lehet, hogy célszerűbb lett volna a visszamenőleges díjat a havi számlával szerepeltetni. Akkor egy postázással és egy csekkfeladási díjjal kevesebbe került volna a beszedése.
Olvasónk egyébként befizette az összeget.
