Stratégiát váltott Oroszország, az ukránok visszafoglalnák Herszont

A leköszönő bolgár kormány ideiglenesen bezárja az ország jekatyerinburgi konzulátusát – közölte a szófiai vezetés sajtószolgálata.

Tekintettel a bulgáriai orosz diplomáciai képviselet normális és észszerű keretre történő korlátozásával, illetve annak tudatában, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak a kölcsönösség elvén kell alapulniuk, Bulgária ideiglenesen bezárja konzulátusát Jekatyerinburgban, és az orosz fél hasonló lépését várja a Rusze városában működő főkonzulátust illetően

– olvasható Kiril Petkov bolgár miniszterelnök kormányának közleményében.

Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövet sajnálatát fejezte ki a döntéssel összefüggésben.

Számomra ez elhamarkodott és rosszul átgondolt döntésnek tűnik. Míg a ruszei konzulátus mintegy négy óra autóútra található Szófiától, addig a jekatyerinburgi konzulátus a hatalmas szibériai körzetet, valamint Kazahsztán északi részét szolgálta ki, ez pedig azt jelenti, hogy azok a turisták, akik eddig tömegével és szívesen mentek üdülni az északi tájakról Bulgáriába, ezt többé nem fogják tudni megtenni

– hívta fel a figyelmet az orosz diplomata.

Mitrofanova egyébként a Rosszija-24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában a nap folyamán arról is beszélt, hogy az április 27-én leállított orosz gázszállítások azon pillanatban újraindulhatnak Bulgáriába, ahogy a szófiai vezetés a Gazprom által támasztott fizetési mechanizmusokat elfogadja, vagyis rubelben fizet az orosz energiahordozóért.

Bulgáriában előrehozott választást tartanak az ősszel, miután Petkov tavaly decemberben hatalomra került kormányát június 22-én megbuktatták egy bizalmatlansági indítvánnyal.

Néhány nappal később Petkov – már ügyvezetőként – kiutasított hetven orosz diplomatát és nagykövetségi dolgozót, akik állítása szerint megsértették a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. A lépéssel tovább rontotta a hagyományosan szoros kapcsolatokat ápoló Moszkva és Szófia viszonyát.

Az ukrajnai orosz megszállást hevesen bíráló Petkov azt állította, hogy Moszkva buktatta meg a kormányát, méghozzá „hibrid háborús” eszközökkel. Áprilisban Oroszország leállította a gázszállítást Bulgáriának arra hivatkozva, hogy a bolgár fél nem fizetett rubelben.

(MTI)

Oroszország által kifosztott ukrán készletekből származó árpát és búzát szállító hajó kötött ki az észak-libanoni Tripoli kikötőjében – közölte csütörtökön Ukrajna bejrúti nagykövetsége.

A diplomáciai képviselet állítása szerint a szállítmány egy amerikai szankciós listára helyezett szíriai hajó fedélzetén érkezett. A hajók mozgását követő marinetraffic.com honlapja szerint a Laodicea nevű teherhajó szerdán kötött ki Tripoliban.

A hajó a nemzetközi szállítmányozás számára lezárt egyik krími kikötőből indult útnak ötezer tonna árpát és ötezer tonna búzát szállítva, amelyekről feltételezzük, hogy ukrán készletekből származik,

állította az ukrán nagykövetség, amely szerint ez az első eset, hogy ilyen, vélhetően lopott szállítmány érkezett Libanonba. Oroszország tagadja, hogy ukrán gabonát tulajdonított volna el.

Az ukrán nagykövet időközben személyesen figyelmeztette Michel Aun libanoni elnököt, hogy a lopott áru importja árthat a kétoldalú kapcsolatoknak.

(MTI)

Ukrajna hálából a háborús időkben nyújtott segítségnyújtásért különleges státuszt biztosított a lengyel állampolgároknak – írja az MTI.

Az ukrán parlamentben csütörtökön elfogadott szabályozás értelmében a lengyel állampolgárok házastársaikkal és gyermekeikkel 18 hónapra szóló tartózkodási engedélyt kapnak Ukrajna területén, ami magában foglalja a munkavállalási engedélyt, illetve az államilag finanszírozott oktatási lehetőségek igénybevételét is. Az egészségügyi ellátás területén szintén azonos jogokat élveznek az ukrajnai állampolgárokkal, illetve jogosultak társadalombiztosítási ellátásokat is igénybe venni.

A törvényt köszönetképpen alkották meg azért, amiért Lengyelország számos ukrajnai menekültet fogadott be, és szintén különleges jogosultságokat biztosított nekik. A Volodimir Zelenszkij elnök által beterjesztett jogszabályt csütörtökön 283 szavazattal fogadták el, jóval többel, mint a jóváhagyáshoz szükséges 226 voks.

Tartós támogatást ígért Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön Ukrajnának uniós csatlakozási törekvéseihez. Az EP elnöke a nap folyamán videóüzenetben fordult a kijevi parlamenthez Ukrajna államiságának napján.

Ezen a független és szuverén Ukrajna számára fontos napon biztosítani szeretném önöket arról, hogy Ukrajna hozzánk tartozik,

jelentette ki Metsola. Úgy fogalmazott, hogy a kelet-európai állam azon országok sorába tartozik, amelyek „nagyra tartják a szabadság, függetlenség, demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának eszméit”.

A máltai politikus beszédében felidézte, hogy az EU júniusban tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának. Mint mondta, az uniós integráció útja nem lesz könnyű, de az EP támogatást fog nyújtani az országnak.

Metsola beszélt arról is, hogy ezen a napon nemcsak Ukrajna államiságának alapját ünneplik, hanem az ország államiságának és területi egységének megóvásáért küzdő ukrajnaiak bátorságát és eltökéltségét az Oroszország elleni háborúban. Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy olyan jövőt akar, amelyben át lehet írni a történelmet, befolyási övezetek és vasfüggönyök vannak, valamint az erősebb joga érvényesül és a személyes szabadságot és emberi méltóságot megtagadják:

Számára a valódi ellenfél a demokrácia, a szabadság és az igazság.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök reggeli beszédében kijelentette, hogy

Ukrajna egy független, szabad és megbonthatatlan állam, (…) és mindig is az lesz.

Az ukrán államiság napját most először nemzeti ünnepként köszöntve Zelenszkij gratulált honfitársainak az országot támadó orosz erők elleni szabadságharcukért.

Ukrajna nem adja fel

– szögezte le, kijelentve, hogy az orosz csapatok csütörtök hajnalban is több rakétatámadást intéztek ukrán célpontok ellen.

Zelenszkij beszámolt róla, hogy az immáron több mint öt hónapja zajló háború következtében az ország területének mintegy húsz százaléka orosz ellenőrzés alá került. A Nyugathoz szólva egyúttal további nehézfegyvereket kért a támadások leveréséhez és a megszállt területek felszabadításához.

Zelenszkij tavaly augusztus 24-én, Ukrajna függetlenné válásának harmincadik évfordulóján hirdette ki, hogy ezentúl az ukrán államiságnak is nemzeti ünnepet szentelnek, amelyet július 28-án tartanak meg. Emlékeztetett arra is, hogy a Kijevi Rusz 988. július 28-án vette fel a kereszténységet, és ezzel több mint ezer évre Kijevbe vezethető vissza az ortodox kereszténység elterjedése.

(MTI)

Ösztöndíjjal segíti az Ukrajnából menekült hallgatókat a Széchenyi Alapok és az Óbudai Egyetem – közölte a Széchenyi Alapok csütörtökön az MTI-vel. A közlemény felidézte, hogy az ukrajnai háború sok ezer ukrán, illetve ukrajnai, kárpátaljai magyar fiatalt kényszerített menekülésre; sokaknak a tanulmányaikat kellett félbehagyniuk.

A Széchenyi Alapok és az Óbudai Egyetem közös, 10 millió forintos keretösszegű pályázatot ír ki az Ukrajnából menekült, felsőoktatási tanulmányaikat végző hallgatók hosszú távú megsegítésére – közölték.

A kommüniké a program céljának nevezte, hogy tanulmányaikat ne csak befejezhessék, hanem lehetőségük legyen szakemberként Magyarországon elhelyezkedniük végzettségüknek megfelelő területen. Az erről szóló dokumentumot Kovács Levente rektor és Jobbágy Dénes, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével.

Az írásos összegzés szerint az ünnepélyes aláíráson az Óbudai Egyetem rektora a szolidaritás és a felelősség fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy az intézmény nem először nyújt segítséget a szomszédban dúló háború miatt nehéz helyzetbe került fiataloknak és családoknak. Hozzátette: a térség gazdasági fejlődésének szempontjából sem elhanyagolható az a szempont, hogy a képzés és lakhatás biztosításával itt maradjanak a jövő szakemberei.

A Széchenyi Alapok a részletekről ismertette, hogy a programba felvételt nyert hallgatóknak az egyetem és az alapkezelő tandíjmentességet, szállást, költőpénzt és további lehetőséget is biztosít.

Nem csak ideiglenes megoldásnak szánjuk ezt az ösztöndíjat. Aki elszánt és igyekvő, az gyakorlati helyet, de akár álláslehetőséget is kap a Széchenyi Alapoknál, és prosperáló karriert futhat be Magyarországon,

idézte a közlemény Jobbágy Dénest.

A háború kitörése óta 1,3 millió ukrán lépte át a magyar határt, a becslések szerint 50-100 ezren jelenleg is hazánkban tartózkodnak, köztük sok olyan fiatal, aki kénytelen volt megszakítani felsőfokú tanulmányait.

(MTI)

A Herszonban állomásozó orosz csapatok vezetője csütörtökön arról beszélt, hogy az Antonovszkij híd ukránok általi bombázása nem befolyásolja az ellenségeskedést a régióban.

Kirill Stremousov újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, a híd ellen intézett rakétatámadás a helyi lakosok életét nehezíti csupán meg, de stratégiai jelentősége nincsen.

Mivel a híd használhatatlanná vált, az orosz állami televízió szerint hajókkal oldják meg a élelmiszerek, fegyverek és üzemanyagok szállítását a városba.

Ukrajna egyébként ezzel szemben úgy véli, most van igazán esélyük visszafoglalni Herszont, mert elvágták a segítségtől az ott tartózkodó orosz katonákat.

Ukrajna kész növelni villamosenergia-exportját az EU-ba, hogy ezzel is enyhítse az orosz gázszállítások csökkenésével keletkezett hiányt, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda éjjel.

Arra készülünk, hogy növeljük a villamos energia exportját az Európai Unió fogyasztói felé

– fogalmazott a lakossághoz intézett beszédében az ukrán államfő. Hozzátette:

Exportunkkal nemcsak devizát kereshetünk, hanem partnereinket is segíthetjük abban, hogy ellenálljanak az orosz energetikai nyomásnak.

Ukrajnát fokozatosan az európai energiabiztonságot garantáló tényezők egyikévé lehet tenni Zelenszkij szerint. Oroszország jelentősen csökkentette az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül Európába irányuló gázszállításokat. A gázt részben villamosenergia-termelésre használják. A német energiafelügyelet jelentése szerint szerdán az Északi Áramlat-1 gázvezetéken szállított mennyiség a kapacitás 20 százalékára csökkent az előző napi 40 százalékról.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna március közepén a háború ellenére is csatlakoztatta hálózatát az európai rendszerhez, és júliusban megkezdte az elektromos áram exportját az EU-ba Románián keresztül, írja az MTI.

Az Oroszország indította háború előtt Ukrajna energiaigényét 50 százalékban nukleáris energiával elégítették ki. Az ország emellett az Oroszországból és Fehéroroszországból származó importra is támaszkodott. Ukrán közlések szerint az orosz támadók nemrégiben elfoglalták Ukrajna legnagyobb atomerőművét Enerhodarban, egy vízerőművet a Dnyeper (Dnyipro) folyón és legalább két széntüzelésű erőművet.

Ukrán tisztviselők tájékoztatása szerint csütörtök reggel több mint 20 rakétával támadták Csernyihiv régióját Fehéroroszországból, írja a Guardian.

A támadás 5 óra 20 és 6 óra 30 perc között zajlott.

Egyelőre annyi biztos, hogy 9 rakéta földet is ért a térségben.

Sérültekről és károkról egyelőre nem érkezett jelentés.

Masszív átcsoportosítást hajt végre Moszkva Ukrajnában, az orosz csapatok három déli régióba vonulnak át, ami valószínűleg a taktika megváltoztatását is jelenti egyben, közölte Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója szerdán.

Elmondta, az oroszok Melitopol, Zaporizzsja és Herszon régiójába tartanak tömegesen. Ez az ukránok szerint jelentős fejlemény, ugyanis stratégiai védekezésből offenzívába vált az ellenség.

Mint fogalmazott, ebben a helyzetben minden területet nem tudnak egyszerre felszabadítani, ahogy tárgyalásokat sem tudnak így folytatni.

Putyin hadsereget küldött Ukrajnába, hogy visszaállítsa a Szovjetuniót

– szögezte le egy televíziós interjúban.

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója csütörtökre virradóan közölte, elkezdődött Herszon felszabadítása azzal, hogy a városba vezető Antonovszkij híd lebombázásával elvágtak egy fontos orosz ellátási útvonalat.

Megjegyezte azt is, Ukrajna megpróbálja teljesen izolálni az orosz erőket. A cél az, hogy fegyverek és üzemanyag nélkül maradjanak és úgy elvágják őket a külvilágtól, hogy parancsokat se tudjanak kapni.

Aresztovics arról beszélt, az orosz hadseregnek Herszonnál három opciója maradt: visszavonulni amíg lehet, feladni magukat vagy vállalni, hogy elpusztítják őket.

Mikhajlo Podoljak, Zelenszkij másik tanácsadója annyit tett hozzá ehhez,

a támadóknak meg kell tanulniuk úszni a Dnyipro folyón. Vagy hagyják el Herszont, amíg van rá mód. Harmadik figyelmeztetés nem lesz.

Az Antonovszkij hidat egy, az amerikaiktól kapott rakétával sikerült lerombolnia az ukránoknak. Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy újjáépítik azt majd a háború után.