Belföld

Járóbetegből váró beteg lett a magyar

Kummer János / 24.hu
Kummer János / 24.hu
Az előjegyzési időszak szakterülettől függően változó, 3-tól akár 68 napig is terjedhet. Idén legalább 150 esetben kellett beavatkozni, mert egy egészségügyi szolgáltató nem tudta ellátni betegeit.

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke az InfoRádióban beszélt idei felmérésük eredményéről. Pásztélyi Zsolt azt mondta, a felmérést 2016 óta egy-két évente végzik el, de a koronavírus-járvány miatt két év kimaradt. Kiderült, a pandémia alatt az összesített átlagos várakozási idő nőtt, az 2016-ban 20 nap volt, 2022-re viszont elérte a 30 napot.

A diabetológiában és az angiológiában a legkedvezőtlenebb a helyzet. Előbbinél 12,5 napos romlást mértek, amivel 45 napra ugrott az átlagos várakozási idő, ami az utóbbinál 11,5 nappal nőtt,  elérve az átlagosan majd 54 napot.

Kapcsolódó
Akár több mint 3 hónapot is várniuk kell a betegeknek a szakrendelésre
Az átlagos várakozási idő mostanra elérte a 30 napot, azonban a helyzet nagyon változó, a szükséges várakozás szakmától függően 3-tól, 68 napig terjedhet.

Pásztélyi Zsolt kiemelte, a pandémia eltolta az ellátásokat, számos háziorvos kevésbé ért rá, az ottani kontrollok sokszor „felcsúsztak” a járóbeteg-szakellátásba, ahol most 2019-hez képest összességében négynapos emelkedés látható.

A szakember jelezte, a betegfogadási idők változását monitorozni kell, ha szükséges, finanszírozási eszközökkel beavatkozni a fekvőbeteg-ellátásban már sikerrel alkalmazott technikákkal, például a háziorvosi gyógyszerfelírási jogosítványok kiterjesztésével a nagy terhelés alatt lévő szakmákban.

Közben a Népszava arról ír, egyre nehezebben tekinthető át, szükség esetén hol találnak működő rendelést, kórházi ellátást a betegek. A lap átnézte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kijelölő határozatait, amelyekből az derült ki, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvosnak idén legalább 150 esetben kellett amiatt beavatkoznia, mert egy egészségügyi szolgáltató nem tudta ellátni a betegeit.

Ezek között voltak néhány órás, egy-két napos, illetve annál jóval hosszabb szolgáltatás kiesések is. Bár a dokumentumok legtöbbször nem szakdolgozó- és orvoshiányra, hanem technikai problémákra hivatkoznak, a szüneteltetési határozatok alapján tipikus hiányszakma a neurológusoké, a pszichiáterekké, de nőgyógyászok és neonotológusok is gyakran hiányoznak az állami ellátásából.

A lap megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot, amely  elismerte, előfordul, hogy bizonyos ellátások néhány intézményben időlegesen szüneteltetnek, de senki sem marad ellátatlan.

Kapcsolódó

Ajánlott videó

Olvasói sztorik