Szlovjanszk polgármestere kiadta az utasítást a menekülésre

Szlovjanszk polgármestere kedden határozottan arra kérte a városban maradt lakókat, hogy távozzanak, az oroszok ugyanis Liszicsanszk elfoglalása után sokszorozott erővel kezdték el bombázni a térséget, írja a Guardian.

Vadim Lyakh állítása szerint az orosz erők csak hétfőn 40 lakóházat pusztítottak el. A Reutersnek adott interjújában arról beszélt, fontos, hogy annyi embert evakuáljanak, amennyit csak lehet. Kedden 144 embert menekítettek ki, köztük 20 gyermeket is.

A bombázás által jelentett fenyegetés közvetlen, mindenki életveszélyben van a területen.

Oroszország május és július között főként Szeverodonyeck és Liszicsanszk, Luhanszk megye utolsó két ukrán bástyájának elfoglalására koncentrált. Utóbbit a napokban sikerült bekebelezniük, ezért a fókuszt azonnal áttették Donyeck megye két legjelentősebb városára, Szlovjanszkra és Kramatorszkra.

A háborút megelőzően Szlovjanszkban 107 ezren, Kramatorszkban pedig 210 ezren éltek. A fegyveres konfliktus ellenére is sok ezren maradtak otthonaikban.

Az egyelőre nem tiszta, hogy Moszkva azonnal megpróbálja-e átvenni a hatalmat Szlovjanszk felett, Vlagyimir Putyin ugyanis hétfőn arról beszélt, a Luhanszkban harcoló csapatoknak kis pihenésre van szükségük.

Szergej Szojgu, Oroszország védelmi minisztere kedden azt mondta, a háború addig tart Ukrajnával szemben, amíg Putyin minden célját el nem érték, de most a legfontosabb feladat az, hogy minden katonának megőrizzék az egészségét.

Az orosz parlament alsóházának elnöke a keddi plenáris ülésen bejelentette, hogy felmondaná az orosz-norvég tengeri határokról szóló megállapodást, válaszul arra, hogy Norvégia áruszállítási blokád alá vonta a sarkköri szigetcsoportokat – olvasható a duma honlapján.

Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök azt is kijelentette, hogy Ukrajna terrorista állammá vált, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig egy bűnöző rezsim vezetője.

Orosz kormányzati tisztségviselők Ukrajna orosz katonai megtámadásának február 24-i megindítása óta azzal vádolják Kijevet, hogy oroszellenes fasiszták és neonácik vezetik az országot, de Moszkva eddig még nem nevezte terrorista államnak Ukrajnát. Kijev és a nyugati országok szerint ezek a vádak alaptalan vádaskodások, amelyekkel a Kreml csak az ország orosz megszállását igyekszik igazolni.

A duma elnöke szerint az orosz parlament külügyi bizottsága megvizsgálja a tengeri megállapodás felmondásának kérdését, és ezt követően tájékoztatja a képviselőket.

Oroszország és Norvégia az északi sarkvidék két jelentős szereplője, és a térség értékes természeti erőforrásaira tekintettel 2010-ben megállapodást kötöttek a Barents-tengeren lévő tengeri határaik rögzítéséről, amellyel egy negyvenéves vitát zártak le. A 2011-ben ratifikált megállapodás a Moszkva és Oslo közötti kapcsolatok újraindításának lehetőségét kínálta, de a két ország politikai kapcsolatai azóta nagyon feszültté váltak, különösen az Ukrajna orosz katonai támadás óta.

Oroszország azzal vádolta meg Norvégiát, hogy június végén megakadályozta a norvég sarkvidéki Svalbard-szigetcsoporton dolgozó orosz bányászok ellátására küldött rakomány átszállítását a területen, ezért Moszkva megtorlással fenyegetőzött. Oslo azzal védekezett, hogy nem sértett meg semmilyen korábbi megállapodást, és hogy Moszkva más úton is elláthatja a Svalbardban dolgozó orosz bányászokat.

Az Északi-sarktól mintegy ezer kilométerre fekvő Svalbard-szigetcsoport hovatartozását egy különleges, 1920-ban Párizsban aláírt szerződés szabályozza, amely elismeri Norvégia szuverenitását a területen, de garantálja az összesen 46 részes állam, köztük Oroszország állampolgárainak, hogy “teljesen egyenrangú félként” bányásszák az ottani természeti erőforrásokat.

A Szovjetunió, majd jogutódjaként Oroszország is évtizedek óta szenet bányászik ezen a területen, amely a Föld legészakibb lakott helyei közé tartozik.

A japán kormány az ukrajnai háború miatt betiltotta az orosz arany importját kedden, továbbá befagyasztotta több orosz kormányzati tisztségviselő és vállalkozó vagyonát.

A most bejelentett új büntetőintézkedések között szerepel az orosz nemesfémek – egyebek között az arany – importjának tilalma, valamint 57, a moszkvai kormányhoz köthető ember vagyonának befagyasztása – írta közleményében a japán külügyminisztérium.

Tokió szankciókkal sújtotta Dmitrij Grigorenko miniszterelnök-helyettest, valamint a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának, illetve offshore-vagyonkezelőjének tekintett Szergej Roldugin csellóművészt és feleségét, Jelena Mirtovát.

A japán kormány emellett megtiltotta az exportot 65 orosz és 25 fehérorosz vállalat felé.

Jevgenyij Balickij, az oroszok által megszállt Zaporizzzsja régió orosz közigazgatási vezetője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint azt mondta: a Közel-Keletre értékesítik a területen felhalmozott ukrán gabonát.

A közlés szerint a megállapodásban érintett főbb országok  Irak, Irán és Szaúd-Arábia.

Ukrajna többször is gabonalopással vádolta Oroszországot, amit Moszkva következetesen próbált tagadni. Hétfőn aztán egy magas rangú török forrás arról számolt be, hogy Törökország leállított egy orosz lobogó alatt közlekedő teherhajót Fekete-tenger partjainál, hogy kivizsgáljon egy ukrán állítást, mely szerint a hajó lopott gabonát szállított.

Fehéroroszország befagyasztja 190 vállalat, köztük az Ausztriában bejegyzett Lukoil Belarus külföldi részvényeit az Ukrajna elleni orosz invázió nyugati támogatása és az emberi jogok megsértése miatt bevezetett nyugati szankciókra hivatkozva.

A hivatalos belarusz jogalkotási portálon közzétett rendelet szerint az olyan országokból származó részvényesek, amelyek „barátságtalan cselekményeket követnek el fehérorosz jogi és/vagy magánszemélyekkel szemben, nem rendelkezhetnek részvényeikkel”.

A közlemény szerint tilos elidegeníteni az ilyen társaságok részvényeit, ezeket egy külön számlán zárolják.

A külföldi tőkével rendelkező, a befagyasztás alá eső vállalkozások közé tartozik több állam – brit, észt, osztrák, cseh és holland – résztulajdonú társasága. A tiltólistára került az észt faipari Mozy Timber Plant Ltd., az ugyancsak észt, mezőgazdasági eszközöket gyártó Lidselmash Holding Management Company, illetve a holland Minsk Watch Factory Ltd. is.

(mti)

„Hány magyar állampolgársággal is rendelkező orosz katona harcol az Ukrajna elleni orosz katonai
invázióban?” Vadai Ágnes azért kérdezett erre rá, mert 2011. január elseje óta, aki bizonyítja, hogy magyar felmenői vannak, egyszerűsített eljárásban kérhet magyar állampolgárságot. A Demokratikus Koalíció képviselője arra is kíváncsi lett volna, hány magyar állampolgársággal is rendelkező katonakorú orosz rendelkezik magyar állampolgársággal is. A honvédelmi miniszter érdemben nem válaszolt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelezte ugyanis, hogy „Magyarország a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint a Magyar Honvédség állományában szolgálókról vezet nyilvántartást.”

Miután az orosz erők elfoglalták Liszicsanszkot, és ellenőrzésük alá vonták a teljes luhanszki régiót, az ukrán erők most egy könnyebben védhető, kiegyenlített frontra számíthatnak – derül ki a Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hírszerzési jelentéséből.

A britek megerősítették, hogy Liszicsanszk „viszonylag gyors elfoglalása” hozzájárult, hogy az orosz fél kiterjessze hatalmát Luhanszk egész területére. Utóbbi komoly előrelépést jelent az orosz politikai célok megvalósítása, nevezetesen Donbász „felszabadítása” szempontjából.

A brit védelmi minisztérium valószínűsíti, hogy a háború korábbi szakaszaitól eltérően Oroszország itt ésszerű és hatékony koordinációt valósított meg legalább két haderőcsoport között. A központi csoportot valószínűleg Alekszandr Lapin vezérezredes, a déli csoportot jó eséllyel a nemrég kinevezett Szergej Szurovikin tábornok irányította.

A jelentés megállapítja azt is, hogy az ukrán erők valószínűleg rendezetten, a meglévő terveknek megfelelően vonultak vissza.

A Donbászért folytatott csatát lassú előrenyomulás és orosz tüzérségi fegyverek tömeges alkalmazása jellemezte. A harcok Donyeck megyében a britek szerint szinte biztosan így is fognak folytatódni.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 5 July 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/NVYkvuvi87

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/9YeKlckkjI

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 5, 2022

Az ukrán-magyar határszakaszon 5511 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4903-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 230 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 323 ember – köztük 119 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

(MTI)

Az ukrán erők új védelmi vonalakat emeltek Donyeckben, ahol egyelőre továbbra is kézben tartják a nagyobb városokat, és ellentámadás indítását is tervezik.

Luhanszk katonai közigazgatási vezetője szerint a hetek óta tartó liszicsanszki csata olyan orosz csapatokkal valósult meg, amelyek más frontokon is harcolhattak volna, és ez időt hagyott Ukrajna számára erődítményeket építsen a donyecki régióban, ezzel „megnehezítve az ottani oroszok dolgát”

Szerhij Hajdaj ismét felszólította Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy biztosítsanak több fegyvert az ország számára, mert a fegyveres erői akkor tudnak ellentámadást indítani, ha elegendő nagy hatótávolságú fegyverrel rendelkeznek.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó videóüzenetben jelentette be, hogy Ukrajna ellentámadásba lendül az ország déli részén.

(The Guardian)

A Szabad Európa ukrán kiadása oknyomozói műholdfelvételek alapján azt állítják, hogy Oroszország rendszeresen szállít ukrán gabonát Törökországba a Krímen keresztül.

A vizsgálat során az újságírók olyan orosz és szíriai hajókat találtak, amelyek Herszon és Zaporizzsja megyék újonnan elfoglalt részeiből szállítanak gabonát Szevasztopolon keresztül török kikötőkbe. A képek szerintük megerősítik azokat a feltevéseket, amelyek szerint Oroszország hatalmas mennyiségű lopott ukrán gabonával támogatja Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét.

Múlt héten szerdán Szíria az ENSZ-tagállamok közül Oroszország után elsőként bejelentette, hogy hivatalosan elismeri az oroszok által ellenőrzött kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck területének függetlenségét és szuverenitását.

A Reuters jelentése szerint a szíriai elnök hivatala már februárban megerősítette kapcsolatépítési szándékát a két önmagát kikiáltó köztársasággal.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn közölte: az ukrán kormány úgy véli, hogy a helyreállítási terv kulcsfontosságú finanszírozási forrása kell, hogy legyen az orosz oligarcháktól elkobzott vagyon.

A kormányfő ezt az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián mondta Svájcban a Reuters szerint. Smihal közölte, hogy Ukrajna helyreállítási tervének három szakasza volt:

• az első az emberek mindennapi élete szempontjából fontos ügyek megoldása, például a vízellátás javítására;
• a második a „gyors helyreállítás”, amit a harcok befejeztével azonnal elindítanak, beleértve az ideiglenes lakhatás, a kórházi ellátás és iskolai oktatás megoldását;
•  a harmadik szakasz az ország hosszabb távú átalakítását célozza.