Újra ukrán zászló leng a Kígyó-szigeten

Az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok támadásait a Donyec-medencében, Bahmut és Kramatorszk irányában – számolt be róla a kijevi vezérkar hétfő délutáni harctéri helyzetjelentésében. Kramatorszk irányában az orosz erők harckocsikból és ágyúkból lőtték Belohirivka és Berhnyokamjanszkij településeket, Tetyjanyivka falu környékére pedig légicsapást mértek. Belohorivka faluban az ukrán katonák sikeresen visszaverték a rohamműveleteket, az orosz csapatok visszavonultak. Bahmut irányában is több települést ágyúztak az orosz erők, továbbá légitámadást hajtottak végre Bersina településnél. Az ukrán erők visszavonulásra kényszerítették az orosz katonákat, miután offenzívát indítottak a vuhlehirszki hőerőmű felé – írta jelentésében a vezérkar. Hozzátették, hogy a nap folyamán az oroszok ismét lőtték Harkiv megyeszékhelyet, valamint a tőle keletre, északkeletre és északra fekvő településeket. A régóban Petrivki településénél is légicsapásokat hajtott végre az orosz hadsereg, az ukrán erők ugyanakkor visszaverték rohamukat Szosznyivkánál.

Az oroszok által elfoglalt déli Herszon megye megszálló hatóságai bejelentették, hogy saját kormányt alakítottak, amelynek élére Szergej Jeliszejevet, a kalinyingrádi régió miniszterelnök-helyettesét, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt munkatársát nevezték ki – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a Kommerszant című orosz lapra hivatkozva. A kormányfői poszton kívül még két tisztségre neveztek ki volt oroszországi tisztségviselőket. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország népszavazást készül tartani szeptemberben az általa megszállt Herszon megyében, hogy így legitimálja ellenőrzését a terület fölött.

Előadásban fejthette ki gondolatait az orosz-ukrán háborúról és a NATO-ról Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.Ő úgy gondolja, hogy az ukránok egy rosszabb helyzetben vannak, az oroszok pedig szép lassan közelítenek a céljaik eléréséhez.

Kapcsolódó

Szalay-Bobrovniczky szerint egyre nehezebb helyzetben Ukrajna, az oroszok viszont egyre jobban állnak

Előadásban fejthette ki gondolatait az orosz-ukrán háborúról és a NATO-ról Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

Oroszország bulgáriai nagykövetsége a hetven orosz nagykövetségi alkalmazott kiutasítása nyomán nem képes arra, hogy rendesen működjön tovább – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint Moszkva a kölcsönösség elve alapján fog válaszolni.

A nemkívánatos személlyé nyilvánított orosz nagykövetségi alkalmazottak vasárnap hagyták el Bulgáriát.

Az ellenzék bizalmatlansági indítványával megbuktatott Kiril Petkov bolgár miniszterelnök ügyvivő kormánya kedden jelentette be, hogy kiutasít hetven orosz diplomatát és nagykövetségi dolgozót, mivel az indoklás szerint  az érintettek álcaként használták diplomáciai státuszukat, és részben az orosz hírszerzésnek dolgoztak.

Eleonora Mitrofanova bulgáriai orosz nagykövet pénteken közölte, hogy Oroszország szófiai diplomáciai képviseletének bezárását fogja kérelmezni, miután nem hozta meg a várt eredményt a bolgár vezetéshez intézett ultimátum, hogy vonja vissza korábbi döntését.

A nagykövetség bezárása rendkívüli lépés lenne, amelyre eddig nem volt példa az Európai Unióban.

Megjelentek az első felvételek az amerikai csodafegyverek ukrajnai bevetéséről – szúrta ki a portfolio.hu. Az ukrán haderő közel két hete kapta meg az első HIMARS sorozatvető rakétarendszerét, és egy videón mutatták be, hogyan alkalmazzák valahol Zaporizzsja megyében. A felvételen legalább három ilyen járművet láthatunk, amelyek megállnak az országúton, kilövik a nagy hatótávolságú, precíziós rakétákat, majd tovább gördülnek, mielőtt az oroszok bemérhetnek a helyüket.

A video of M142 HIMARS making a stop on the road somewhere in Ukraine to fire a number of rockets. pic.twitter.com/jUZtd98fxe

— Status-6 (@Archer83Able) July 4, 2022

Valószínűleg Sznizsnye városa melletti orosz lőszerraktárat is ezekkel a fegyverekkel lőhették ki tegnap este,  mivel az a frontvonal mögött hatvan kilométerre található Donyeck megyében.

A koronavírus-válság utáni segély- és támogatási programok mintájára háború utáni újjáépítési alap létrehozására terjesztett elő javaslatot az Európai Beruházási Bank (EIB) a svájci Luganóban az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett konferencián, amelyen részt vesz többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is. A kétnapos találkozón mintegy 40 potenciális donorország, valamint nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények vesznek részt.

Az EIB egy “EU-Ukrajna Gateway Trust Fund” (E-U GTF) létrehozását javasolja, amely kezdetben 20 milliárd eurót biztosítana vissza nem térítendő támogatásként, hitelként és garanciaként az uniós országoktól és az uniós költségvetésből – derül ki dokumentumból, amelyet a Reuters hírügynökség idézett. Magánbefektetők hozzájárulásával ezt követően akár 100 milliárd eurót is mozgósítanának, ami Ukrajna azonnali szükségleteinek mintegy felét fedezné. A pénzt elsősorban az infrastruktúra, például a hidak, a víz- és energiaellátás, de akár a távközlési hálózatok újjáépítésére is fel lehetne használni.

Az EU az EIB közreműködésével a kis- és középvállalkozások támogatására a koronavírus-válság idején indított programhoz hasonló támogatási alap létesítését Ukrajna újjáépítésének a finanszírozásához az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak még jóvá kell hagyniuk.

Hétfőn találkozott egymással Putyin és a a védelmi minisztere, Szergej Sojgu, amit még az orosz televíziók is közvetítettek. Kettejük megbeszélésén a az MTI szerint az orosz elnök úgy határozott, hogy a luhanszki térségben harcoló katonáknak kijár a pihenés, ám a többi katonai egységnek változatlanul folytatnia kell a harcokat.

A szakadár, csak Oroszország által elismert Luhanszki Népköztársaság hadvezetése már a hétvégén jelezte, hogy sikerült elfoglalniuk a kulcsfontosságú Liszicsanszk városát, amihez most Putyin is gratulált. Sojgu vasárnap értesítette Putyint a szakadár terület sikeres „felszabadításáról”, és nem sokkal később a kijevi vezérkar is közölte, hogy az orosz támadások ellen védekező ukrán csapatok hosszas küzdelem után kivonultak Liszicsanszkból.

Ismét Ukrajna ellenőrzi a Fekete-tenger nyugati részén elhelyezkedő, stratégiai fontosságú Kígyó-szigetet, amelyet az oroszok még a háború első napjaiban foglaltak el több mint három hónappal ezelőtt.

„A szigeten újra felvonták az ukrán zászlót” – számolt be az ukrán hadsereg egyik szóvivője. Az oroszok a sorozatos ukrán támadások miatt adták fel a nehezen védhető állásaikat egy héttel ezelőtt.

Putyin orosz elnök nem fog üdvözlő táviratot küldeni Washingtonba az amerikai függetlenség napja alkalmából, mert az utóbbi időben „tetőzött” az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni barátságtalan politikája – mondta orosz újságíróknak Dmitrij Peszkov az MTI beszámolója szerint.

Ez az év tulajdonképpen az Egyesült Államok hazánkkal szembeni barátságtalan politikájának csúcspontja volt. Ilyen körülmények között természetesen aligha tekinthető helyénvalónak egy üdvözlő üzenet küldése

– fogalmazott egész konkrétan a kabinet szóvivője.

Peszkov szólt arról is, hogy a tervek szerint halad a Donyec-medence védelmét célzó különleges katonai művelet. Ennek részleteivel kapcsolatban ugyanakkor azt mondta újságíróknak, hogy arról a védelmi minisztériumban kell érdeklődni. A művelettel kapcsolatos további lépésekre vonatkozó kérdésre pedig azt felelte, hogy az a meglévő terveknek és kiigazításoknak megfelelően halad.

Az ukrán elnök elismerte, hogy erőik kivonultak a lebombázott Liszicsanszk városából, és egyúttal ígéretet tett arra, hogy a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek segítségével visszaszerzik az elvesztett területet.

Ha hadseregünk parancsnokai embereket vonnak vissza a front bizonyos pontjairól, ahol az ellenség tűzereje nagyobb, és ez vonatkozik Liszicsanszkra is, az csakis egyet jelent. Azt, hogy a stratégiánknak köszönhetően, a modern fegyverek segítségével visszatérünk”.

mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.

(Al Jazeera)

A világ legnagyobb földgázkitermelője és egyben a legnagyobb orosz vállalat, a Gazprom közölte, hogy az Ukrajnán keresztül a Szudzsa belépési ponton Európába érkező gáz változatlanul 42,1 millió köbméter volt.

A Szohranovka belépési ponton keresztül történő gázszállításra vonatkozó kérelmet Ukrajna ismét elutasította – jelentette ki a Gazprom.

Közgazdászok szerint az európai gazdaságot az emelkedő olaj- és gázárak miatt egyre inkább fenyegeti recesszió, mivel félő, hogy Oroszország teljesen leállíthatja az energiahordozók szállítását.

(Al Jazeera)

Több tucatnyi ország, nemzetközi szervezet és a nagyvállalatok vezetői gyűlnek ma össze Svájcban, hogy kidolgozzák a háború sújtotta Ukrajna újjáépítését célzó „Marshall-tervet”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki virtuálisan maga is részt vesz a tanácskozáson, korábban arra figyelmeztetett, hogy a felszabadított területeken is „óriási munka” vár rájuk, ráadásul ezen felül „több mint 2000 falut és várost kell még visszafoglalni az ukrán erőknek az ország keleti és déli részén”.

Becslések szerint Ukrajnában több mint 120 ezer otthon pusztult el az orosz invázió során, ami miatt milliárdos bevételekre van szükség ahhoz, hogy az országot gazdaságilag helyreállítsák és Európához illeszkedő gazdasággá tegyék.

A helyreállítási tervek feltétele, hogy az Ukrajnában mérsékeljék a szerteágazó korrupciót, így az országban széles körű reformokat kell végrehajtani, mielőtt hozzáférhetnek a pénzekhez.

Luganóban konkrét kötelezettségvállalásról még nem döntenek, mindössze megpróbálják lefektetni az újjáépítési folyamat alapjait, amelyet akkor is el kívánnak indítani, ha tovább dúl az ukrajnai háború.

Az újjáépítés mértéke a háború kimenetelétől és hosszától függ majd, valamint attól, hogy a legnagyobb pusztítást elszenvedett Kelet-Ukrajna visszakerül-e Kijevhez, vagy orosz kézben marad.

A pusztítás költségei az egybillió dollárt is elérhetik, abban az esetben, ha az év végéig tart a háború.

A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint Ukrajna fizetési mérlegének hiánya júniusig nagyjából 15 milliárd dollárra tehető.

(Guardian)

Vasárnap Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte Vlagyimir Putyinnal, hogy a teljes Luhanszk megye orosz kézre kerül, miután csapataik elfoglalták az utolsó jelentős, ukrán kézen levő várost a régióban. A brit védelmi minisztérium szerint Liszicsanszk eleste után az oroszok szinte biztosan a másik kelet-ukrajnai régió, Donyeck felé veszik az irányt. Az ukrán erők eközben kivonultak Liszicsanszkból, és feltehetően visszavonultak a felkészített védelmi állásokba – áll a legfrissebb brit hírszerzési jelentésben.

Oroszország fókusza immár szinte biztosan a Donyecki terület elfoglalására fog helyeződni, amelynek nagy része továbbra is az ukrán erők ellenőrzése alatt áll. A Donbaszért folytatott harc eddig is kemény és kimerítő volt, ami nagy valószínűséggel az elkövetkező hetekben sem fog változni

– olvasható a jelentésben.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 4 July 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/rihoxEds3Z

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/qH7DudnPCh

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 4, 2022

(Guardian)

Fehéroroszország az első naptól kezdve, teljes mértékben támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban – közölte Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy állami ünnepségen.

Ma azért bírálnak minket, mert a világon egyedüli országként támogatjuk Oroszországot a nácizmus elleni harcban. Támogatjuk és továbbra is támogatni fogjuk Oroszországot. Azok, akik kritizálnak minket, nem tudják, hogy ilyen szoros szövetségben állunk az Orosz Föderációval… Gyakorlatilag egységes hadseregünk van.

– jelentette ki a fehérorosz vezető.

Lukasenka engedte, hogy az orosz fegyveres erők az országán keresztül támadják Ukrajnát. Egyes ukrán tisztviselők szerint Fehéroroszország hamarosan közvetlenül is bekapcsolódhat a konfliktusba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a fehérorosz vezető kijelentése „jelzésértékű”, ezért közelről kell figyelni a cselekedeteit.

(Guardian)