Újabb tömegsírt fedeztek fel Kijev közelében

Felmentette Putyin orosz elnök a külföldön élő oroszok ügyeivel és nemzetközi humanitárius együttműködéssel foglalkozó orosz szövetségi ügynökség, a Roszszotrudnyicsesztvo helyettes vezetői posztjáról Natalja Poklonszkaját, volt krími főügyészt, a 2014-es orosz tavasz egyik emblematikus alakját.

A felmentést az államfő nem indokolta. Az érintett a sajtónak azt mondta, hogy másik, meg nem nevezett munkahelyre távozik a pozíciójából, amelyet február 2. óta töltött be.

Az ukrán hatóságok hétfő délután közölték, hogy újabb tömegsírt fedeztek fel a kijevi régióban található Bucsa közelében. A rendőrség által a Facebookon közzétett jelentés szerint hét civil holttestét találták meg Mirotszke falu közelében. Az áldozatokon kínzások nyomait fedezték fel, többeknek közülük el volt lőve a térde és össze volt kötözve a keze.

A helyszínen jelenleg is zajlik a holttestek exhumálása és azonosítása.

A Guardian szemlézte Szerhij Hajdaj, a luhanszki katonai közigazgatás vezetőjének helyzetjelentését, melyben beszámolt arról, hogy a várost támadó oroszok lerombolták mindhárom hidat, amin még el lehetett volna hagyni a várost. Hajdja hozzátette, hogy a várost még nem foglalták el teljes egészében az oroszok, a település egy része még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.

Korábban a nap folyamán Hajdaj már jelezte, hogy az oroszok továbbra is nagy erőkkel ostromolják Szeverodonyecket, és tüzérségi főlényüknek köszönhetően magabiztosan verik vissza az ukrán védőket. A város ostromával kapcsolatban a szeparatista Donyecki Népköztársaság vezetője, Eduard Basurint is megszólalt. Ő azt mondta, a várost még mindig védő ukrán katonáknak két választása van: vagy leteszik a fegyvert bajtársaikhoz hasonlóan vagy meghalnak.

Orosz precíziós föld-levegő rakéták egy külföldi fegyverszállítmányt és egy zsoldosbázist semmisítettek meg egyebek között az elmúlt nap folyamán – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

Az Egyesült Államokból és európai országokból érkezett „nagymennyiségű fegyvert” és katonai felszerelést Konasenkov szerint Udacsne vasútállomása közelében, a zsoldosok ideiglenes állomáshelyét pedig a luhanszki régióban lévő Fedorivkánál semmisítették meg a légi indítású rakéták, amelyek ezen felül csapást mértek két rakétasorozatvető-ütegre is. A harcászati gépek egy vezetési pontot, egy Buk-M1 föld-levegő rakétarendszer radarállomást, valamint 63 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, aminek következtében több mint 120 „nacionalista” életét vesztette, két harckocsi, hét tüzérségi löveg és 11 különleges katonai jármű pedig megsemmisült – állítják az oroszok.

A jelentés értelmében az orosz légvédelem nyolc drónt lőtt le, köztük Bayraktar TB-2 típusút. A tüzérségi és rakétacsapatok 247 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 13 vezetési pontra, 63 tüzérségi – köztük hét rakétavető- – lőállásra és egy elektronikai hadviselési állomásra mértek csapást.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 201 repülőgépet, 130 helikoptert, 1196 drónt, 338 légvédelmi rakétarendszert, 3525 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 515 rakétasorozatvetőt, 1933 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3583 speciális katonai járművet veszített.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” helyettes vezetője hétfőn Donyeckben újságíróknak azt mondta, hogy a Szeverodoneckben körülzárt ukrán erők számára csak a megadás maradt, miután az ukrán fegyveres erők felrobbantották a visszavonulásuk egyetlen lehetséges útvonalát, a Liszicsanszkba vezető utolsó hidat.

A délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” több városát hétfőn ismét több tucatnyi lőszerrel lőtte az ukrán nehéztüzérség. Az egyik donyecki piacot ért találat következtében legkevesebb három ember életét vesztette, 13 pedig megsebesült.

A helyi hatóságok terrortámadásnak minősítették az Azovi-tenger partján fekvő, orosz ellenőrzés alá került Berdjanszk egyik transzformátor-alállomásán és Melitopol egyik belügyi hivatalában vasárnap történt robbanást. Az utóbbi helyszínen négyen megsérültek egy szeméttárolóban elrejtett pokolgéptől.

Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai és polgári közigazgatás főtanácsának tagja bejelentette, hogy a régió lakosai nem törlesztik tovább az ukrán bankokban felvett hiteleket.

(MTI)

Ha Oroszország megtámadja Lengyelországot, 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfői sajtóértekezletén.

Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján. Itt felidézte, hogy a nemrég elindított kormányprogram keretében minden járásban létesítenek a helyi lakosok által használható lőteret. Reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket, ahogyan az ma Ukrajnában történik. Kiemelte ugyanakkor az ország elrettentő képességeinek szerepét.

A hadseregünk legyen olyan erős, hogy lehetőleg soha ne kelljen bevetni

– adta meg az irányt.

Hangsúlyozta viszont, hogy a fegyverekhez való hozzáférést szabályozni kell. Kilátásba helyezte az erről szóló új törvény kidolgozását.

Különösen a fiatal fiúk, a férfiak számára nyomatékosítani kell, hogy a fegyverekhez hozzáférés célja elsősorban az, hogy államként (…) erősebbek és jobban kiképzettek legyünk a fegyverhasználatban

– fogalmazott.

Ezt követően visszamutatott arra az időszakra, amikor a lengyelek Oroszország igája alatt sínylődtek: „Nem akarjuk újból azt a rabságot, elutasítjuk az orosz gyarmatosítást, a birodalmi törekvésüket. Szabad országban élünk, és a szabadságunkat őrizni fogjuk, harcolni fogunk érte”. Itt jelentette ki, hogy amennyiben Oroszországnak valaha is eszébe jutna megtámadni Lengyelországot, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy Lengyelorszában 40 millió lengyel kész fegyvert fogni, hogy megvédje a hazáját.

Egy német kormányzati szóvivő nem volt hajlandó megerősíteni azt, hogy Olaf Scholz kancellár csütörtökön Kijevbe utazik-e – írja a Guardian. Pár nappal ezelőtt több sajtótermék is arról írt, hogy értesüléseik szerint Scholz Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök társaságában az ukrán fővárosba látogat még a június végi G7-es csúcs előtt.

(Guardian)

Ha Oroszország megtámadja Lengyelországot, 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját, jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfői sajtóértekezletén.

Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján, és az MTI tudósítása szerint felidézte: a nemrég elindított kormányprogram keretében minden járásban létesítenek a helyi lakosok által használható lőteret.

Reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek „kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket”, ahogyan az ma Ukrajnában történik. Kiemelte egyúttal az ország elrettentő képességeinek szerepét.

A hadseregünk legyen olyan erős, hogy lehetőleg soha ne kelljen bevetni

– fogalmazott, felidézve az ókori mondást: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Hangsúlyozta emellett a civil társadalom kiképzésének szerepét, amire lehetőséget nyújtanak a myszkówihoz hasonló lőterek is.

Aláhúzta: a fegyverekhez hozzáférést szabályozni kell. Kilátásba helyezte az erről szóló új törvény kidolgozását.

Különösen a fiatal fiúk, a férfiak számára nyomatékosítani kell, hogy a fegyverekhez hozzáférés célja elsősorban az, hogy államként (…) erősebbek és jobban kiképzettek legyünk a fegyverhasználatban

– fogalmazott. Aláhúzta: amennyiben Oroszországnak „valaha is eszébe jutna megtámadni Lengyelországot, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy Lengyelországban 40 millió lengyel kész fegyverrel a kézben kiállni, hogy megvédje hazáját”.

A csernyihivi diákok nem hagyták, hogy a háború teljesen elvegye tőlük a ballagás élményét, és egészen egyedülálló fotósorozatot készítettek az oroszok által szétrombolt városban. A fotós, Stanislav Senyk a BBC-nek arról számolt be, hogy három iskolából szerepeltek diákok a képeken.

High school graduation photo. Chernihiv, northern Ukraine, June 2022 pic.twitter.com/qwes1VzYqf

— Business Ukraine mag (@Biz_Ukraine_Mag) June 11, 2022

Az egyik végzős lány elmondta: érzelmileg megterhelő volt a fotózás, de meg akarták mutatni, hogyan élnek.

https://twitter.com/UKRINFORM/status/1535369403365494785

Az ukrán vezérkar hétfő reggeli közlése szerint az ukrán hadsereget kiszorították az orosz erők Szeverodoneck belvárosából.

A kelet-ukrajnai városért hetek óta ádáz harcok folynak. Az ukrán hadseregnek a Facebookon közzétett tájékoztatása szerint az oroszok tüzérségi támogatással támadást indítottak, és részleges sikereket értek el a város központjában, ahonnan az ukrán erők kénytelenek voltak visszavonulni. Az összecsapások folytatódnak – tették hozzá.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó is megerősítette, hogy az ukránokat kiszorították Szeverodoneck belvárosából.

Az utcai harcok még tartanak, az oroszok folytatják a város lerombolását

– írta a kormányzó a Facebookon. Hozzátette azt is, hogy az orosz erők bombatámadásainak célpontja volt a szeverodonecki Azot vegyi üzem, ahol civilek is rejtőzködnek. A csapások a város szennyvíztisztító üzemeit is érintették – közölte Hajdaj.

A kormányzó beszámolt arról is, hogy a szomszédos Liszicsankban három civil, köztük egy hatéves fiú meghalt az utóbbi 24 óta légicsapásaiban.

(MTI)

Mihamarabbi katonai támogatást és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását kérte Berlintől, Rómától és Párizstól Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Bild című német lapnak adott, vasárnap közzétett interjúban.

Vitalij Klicsko az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy bár az ukrán hadsereg tájékoztatta a német hadi szállítmányok érkezéséről, „azok nem az elvárt minőségűek”.

Ez pedig azt jelenti, hogy területeket és életeket vesztünk

– szögezte le Klicsko.

A tervek szerint júniusban Ukrajnába látogat Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök. A polgármester kedvezőnek nevezte a tervet, és úgy vélte, a politikusok jobban megértik az ukrajnai helyzetet, ha a saját szemükkel látnak „olyan városokat, mint Bucsa”, és jobban átérzik, mennyire fontos az ukránoknak a támogatás.

Minden támogatás: fegyverek, pénz, humanitárius segítség

– tette hozzá. Klicsko emellett figyelmeztetett arra is, hogy bár az orosz erők jelenleg Ukrajna déli és keleti régióira összpontosítanak, a főváros még mindig nincs biztonságban. „Kijev célpont volt, és továbbra is az”, fogalmazott.

Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem fog megállni Kijevnél, sem a lengyel határnál. Addig megy, amíg hagyják. A háború Németország ajtaján is be fog kopogni”.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, írja a New York Times az észak-koreai állami médiára hivatkozva. A hír szerint Észak-Korea tovább ment, mint Oroszország többi szövetségese, akik a háború támogatásáig nem mentek el.

Megjegyezték: Észak-Korea volt az egyike annak az öt nemzetnek, amely még márciusban az orosz inváziót elítélő ENSZ-határozat ellen szavazott.

Az orosz erők elpusztítottak egy hidat, ami az ostromlott Szeverodonyecket köti össze Lisicsanszkkal, a várossal, ami gyakorlatilag egybe van nőve Szeverodonyeckkel. Ez Szerhij Hajdaj, Luhansz kormányzója szerint problémát jelenthet a civilek kimentésében. Liszicsanszk rakétázásában a kormányzó szerint meghalt egy nő, valamint az oroszok elpusztítottak négy házat és egy bevásárolóközpontot. Az ukránok szerint a város egyharmada van az uralmuk alatt, kétharmada pedig orosz kézen van.

A következő években a hidegháború óta először nő a globális nukleáris arzenál mérete, írja a Guardian egy nukleáris fegyverkezéssel foglalkozó thinktankre hivatkozva. A Stockholm International Peace Research Institute szerint az ukrán-orosz háború növelte a feszültséget az atomhatalmak között.

Az intézet szerint ugyan tavaly és idén január között ugyan csökkent a nukleáris fegyverek száma, de ha nincs konkrét lépés az atomhatalmaktól, akkor ez a trend meg fog fordulni.