Jogi helyett szemléleti különbségnek látja Sándor Klára a köztársasági elnök indoklását, amellyel Sólyom László visszadobta a távoltartási törvényt. Mint azt a családon belüli erőszak elleni törvény egyik szabad demokrata előterjesztője a FigyelőNet megkeresésére jelezte: érthetetlen, hogy az államfő szerint miért aránytalan, ha egy feltételezett bántalmazónak megtiltják, hogy a saját lakásában tartózkodjon – azzal, akit a gyanú szerint bántott.
„Ennyi erővel az is aránytalan, ha a rendőr kiszállítja a részeg sofőrt a kocsijából” – mondta Sándor Klára, hozzátéve, hogy a törvény készítése közben elegendő biztosítéknak érezték, hogy rendőri mérlegelés és jegyzőkönyv készítés után lehessen csak a feltételezett bántalmazót eltávolítani az otthonából.
Nem maradhat családon belül (Fotó: FN)
Sólyom László ugyanis többek között arra hivatkozva nem írta alá a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt, hogy a jogszabály igen tágan határozza meg mind a hozzátartozó, mind pedig az erőszak fogalmát. Sólyom úgy vélte, a törvénynek ezek a szakaszai “részben értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, részben pedig aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását”.
A parlament mellette
Sándor Klára azt is furcsállta, hogy az államfő kevesli az erőszak fogalmának definícióját, amelyről a törvényben több sor is szerepel. A jogszabályt Sándor mellett Magyar Bálint dolgozta ki, de a benyújtásához Kóka János, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós és Geberle Erzsébet is társult.
Lapunk úgy tudja, a törvényt ténylegesen papírra vető jogászok, kodifikátorok között folytak ugyan viták a kidolgozás során, ám arra nem számítottak, hogy a parlamenten simán átjutó (374 igen szavazattal és 4 tartózkodással fogadták el december közepén) jogszabályt alkotmányossági szempontok miatt állítja meg Sólyom.
Az alkotmány pártján
Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke kiemelte, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz írt indítványában is leszögezte, hogy az alkotmányból és nemzetközi kötelezettségeinkből is fakadó célkitűzés a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés.
„Ennek során azonban – mondta Wéber – az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely alkalmazható, és megfelel az alkotmányosság követelményeinek. Ez a törvény azonban nem ilyen.”
A köztársasági elnök mérlegelése során mindig az alkotmányosság áll szemben az alkotmányellenességgel. Ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá, hanem köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni – tette hozzá a sajtófőnök.
Gyurcsány is megszólalt
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden blogjában reagált Sólyom döntésére. Szerinte úgy tűnik, mintha a köztársasági elnök “a családot fenyegető, bántalmazó vagy rettegésben tartó férj jogait erősebbnek tartaná, mint azokét, akiket fenyeget, bántalmaz vagy rettegésben tart”.
Sólyom igaza?
Hack Péter büntetőjogász lapunk megkeresésére arra hívta fel a figyelmet, hogy téves az az állítás, hogy a jelenlegi magyar jogrend nem nyújt kellő védelmet. Mint mondta, a rendőr őrizetbe veheti a bántalmazót, az ügyész pedig indítványozhatja az előzetes letartóztatást, amely több hónapig is tarthat.
„A miniszterelnöknek blogírás helyett inkább annak kellene utánanéznie, hogy a rendőrség miért nem él az őrizetbe vétel lehetőségével, az ügyészek miért nem döntenek gyorsabban, a családsegítő szolgálat pedig miért nem lép fel hatékonyabban” – mondta Hack.
Fordított előjel
Az SZDSZ-ből hat éve távozott jogász szerint a most beterjesztett törvényben lévő távolságtartás inkább a bántalmazót védi, hiszen míg most előzetesbe kerülne az, aki partnerét bántja, addig a jövőben a rendőr által elrendelt 72 órás távolságtartással a bántalmazó hazaköltözhet a szüleihez, hajléktalanszállóra, bárhová – és minden kellemesebb, mint a börtön.
Hack szerint Sólyomnak igaza van abban, hogy jelentős veszélyekkel járhat, ha a törvény pontatlanul fogalmaz, hiszen nincs meghatározva, mi kell ahhoz, hogy valakit akár a saját lakásából rakjanak ki.
A törvény most az Alkotmánybíróság döntésére vár, amely – ha továbbengedi a jogszabályt – július elsején léphet életbe. Az Ab eddig még nem döntött az államfő ellenében.
európai szint
Az esélyegyenlőség terén egy dologban “elértük az európai szintet”: az Alkotmányra hivatkozva a köztársasági elnök azonos eséllyel védi az erőszakoskodó és az áldozat jogait. Mire az áldozat panasza eljut a bíróság elé, már csak a koporsójára helyezett virágcsokrokkal vigasztalódhat – jelentette ki Lévai Katalin európai parlamenti képviselő, a Jogi bizottság tagja.
