Semjén: Bővül az egyházi oktatási és szociális intézményhálózat

Az egyházi fenntartású oktatási és szociális-jólléti intézményhálózat bővüléséről beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterjelölt csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán kiemelte: 2010-hez képest hat százalékról 16 százalékra nőtt az egyházi oktatási intézmények és 11 százalékról 50 százalékra az egyház által átvett szociális intézmények száma. Fontos döntés volt, hogy utóbbi esetében, ha az egyház átveszi a feladatkört, az épület tulajdonjogát is megkapja – fejtette ki.

Kiemelte: Magyarországon az állam és az egyház szétválasztása megtörtént. Az állam nem avatkozik egyházi kérdésekbe, az egyház pedig nem gyakorol közhatalmi funkciót – rögzítette.

Az állam és egyház elválasztása ugyanakkor nem jelenti az egyház és a társadalom szétválasztását, nem a kettő szembeállítása a járható út, hanem a harmonikus együttműködés az egész társadalom javára – fogalmazott.

Kitért az egyházi finanszírozás egyes formáira, így a hitélet finanszírozására az egyszázalékos felajánlásokon keresztül. Szólt az örökjáradék intézményéről, ez azon ingatlanok után jár, amelyek visszajártak volna az egyháznak, de az egyház nem kérte azokat.

A legnagyobb összeget a közfeladatok finanszírozása teszi ki, ha az egyház ilyen feladatot vállal át, akkor ugyanazt a finanszírozást kapja, mint az ilyen feladatot ellátó állami, önkormányzati intézmények.

Kiemelte, hogy a katolikus egyház vonatkozásában a vatikáni szerződést, annak pontjait, amikor szükséges volt, igazították az „idők változásához”. Ez vonatkozik a többi egyházzal megkötött megállapodásokra is – jelezte.

Összegzése szerint az egyházfinanszírozás és a kapcsolattartás filozófiai alapjai egészen 1998-ig nyúlnak vissza, és 2010-től egységes, kipróbált módon zajlik, amelyet cizellálni az idők végezetéig lehet.

Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte, mi a helyzet, ha „az egyház tanítása kirekesztő egyes állampolgárokkal szemben?” Szerinte az egyházi iskolák például a dologi kiadásokra jóval nagyobb arányú támogatást kaptak.

Demeter Zoltán (Fidesz) az egyházi épített örökség megóvására fordított jelentős forrásokat emelte ki. Azt kérdezte, milyen lehetőségek lesznek e téren az előttük álló ciklusban. Szóvá tette a baloldal egyházakhoz való viszonyulását, amely értékelése szerint nem változott semmit.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) felidézte, amikor a baloldali kormányzás idején iskolákat kellett bezárni, az egyházi fenntartók léptek, nekik köszönhető, hogy ezeken a településeken ma is van iskola. Vitatta, hogy az egyházi iskolák többszörösen lennének finanszírozva, és ha ezt szóvá teszik a baloldalon, akkor azt mondják, az egyházi iskolába járó gyermekek nem érnek annyit, mint akik az állami, önkormányzati intézményekben tanulnak.

Szabó Szabolcs (Momentum) azt firtatta, ha vége az Ukrajnában zajló háborúnak, hogyan lehet támogatni a menekülteket a szülőföldre való visszatérésben, hogy a magyar közösségek ne szűnjenek meg.

Semjén Zsolt válaszában rögzítette: álláspontjuk szerint az egyház és a vallás nem egyfajta szabadidős tevékenység, az egyházi jogi személyek nem azonosak a szabadidős tevékenységet folytató civil szervezetekkel. Ahogy egy politikai párt tevékenysége is más, mint egy egyesületé – mutatott rá. Állam és egyház kapcsolatában csak mellérendelt viszony fogadható el, és ebből következik az egyházi autonómia is.

Ugyanakkor Magyarország törvényei mindenkire vonatkoznak, ennek alapján kell eljárni – fűzte hozzá. Kifejtette: ha bármely egyházi intézményben gyűlöletkeltés folyna, akkor az állami törvények szerint el kell járni, de hogy mit tekint házasságnak, milyen életvitelt vár el például a lelkészeinél, az már az egyház autonómiájába tartozik.

Az egyházi intézményeknél nem létezik olyan terület, ahol több állami finanszírozást kapnának, mint az állami, önkormányzati fenntartásúak – tette hozzá Semjén Zsolt, megjegyezve: saját egyházi keretből tehetnek hozzá egyes programok támogatásához esetleg.

Iványi Gábor – egyházszakadás miatt – nem része a történelmi metodista egyháznak, mutatott rá egy másik felvetésre, hozzátéve: ők egy új közösséget alapítottak. Minden támogatást megkapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az intézményei után, semmilyen tartozása nincs az államnak – közölte, ismertetve: 2010 óta 22,8 milliárd forintot utalt az állam. A közösség ugyanakkor a közüzemi számlákat, a dolgozók utáni járadékokat nem fizette be, a NAV-nak ilyen esetben kötelessége eljárni.

Kárpátalján a háború miatt lakosságcsere történik, a közel 200 ezer magyarból mintegy 100 ezer átjött, eközben a régiós lakosságszám felének megfelelő belső menekült érkezett a területre – mondta. Minél inkább elhúzódik a háború, annál kisebb az esély a visszatérésre, de ez mindenki szabad döntése. A magyarság állami támogatását ugyanakkor fenn fogják tartani – ígérte.

Az ülésen részt vett Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár is, akit szintén újra felkértek a pozícióra. A bizottság Semjén Zsolt kinevezését 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodó szavazattal támogatta.

(MTI)