Kihalt rokonunktól, a gyenyiszovai embertől származhat az a fog, amelyet egy északkelet-laoszi barlangban találtak – írja az MTI. A lelet segíthet jobban megérteni az egykori faj életmódját, és megmutatja, hogy a gyenyiszovaiak jól alkalmazkodtak a trópusi és a hideg éghajlathoz. A faj maradványait korábban csak Szibériában és a Himalájában találták meg.
A párás laoszi éghajlat miatt az ősi DNS nem konzerválódott a zápfogban, ellentétben más gyenyiszovai maradványokkal. A kutatók az alakja és a zománc jellemzői alapján állapították meg, hogy egy gyenyiszovaitól származhat. Az észlelt fehérjékből következtettek arra, hogy a lelet egy lányé.
A maradvány a Tam Ngu Hao 2 nevű mészkőbarlangból került elő, amelyet a helyiek Kobra-barlangként ismernek. „Ez az első alkalom, hogy egy gyenyiszovai ember maradványát fedezték fel egy meleg régióban” – mondta Fabrice Demeter, a Koppenhágai Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője. A kutató szerint a lelet arról árulkodik, hogy a gyenyiszovai ember képes volt alkalmazkodni a hideg, magaslati környezethez, valamint a meleg, alacsonyabban fekvő térségek körülményeihez. „Ebben a tekintetben olyanok voltak, mint mi, modern emberek” – tette hozzá.
A gyenyiszovai ember nyomait először 2008-ban Szibériában, az Altáj-hegységben fedezték fel egy barlangban. Az ásatáson egy 40 ezer évesre becsült ujjpercet és három zápfogat találtak. Egy tibeti barlangból később egy 160 ezer éves maradvány, egy gyenyiszovai ember állkapocstöredéke került elő.
A gyenyiszovaiak nagyon közeli rokonaink voltak, de a kövületek kis száma miatt keveset tudunk róluk. Míg a neandervölgyiek Nyugat-Európában és a Közel-Keleten éltek, addig a gyenyiszovaiak Ázsiában voltak jelen. A laoszi barlang, ahonnan a fog előkerült, 3800 kilométerre fekszik az eredeti szibériai lelőhelyről.
Genetikai vizsgálatok alapján a Homo sapiens még 30 ezer évvel ezelőtt is keveredett a gyenyiszovai emberrel, ennek eredményeként egyes modern populációk DNS-ének mintegy 5 százaléka gyenyiszovai. Egyezést találtak többek között Pápua Új-Guinea, Ausztrália és a Fülöp-szigetek őslakos népességénél, illetve kisebb arányokkal a szélesebb délkelet-ázsiai populációban. A laoszi maradvány lehet az első konkrét bizonyíték arra, hogy a gyenyiszovaiak Délkelet-Ázsiában is éltek.
A gyenyiszovaiak, a neandervölgyiek és a Homo sapiens közös őse 700-500 ezer évvel ezelőtt élhetett Afrikában, a gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek ága pedig 470-380 ezer éve válhatott szét. A Homo sapiens nagyjából 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában. 200 ezer évvel ezelőtt négy emberi faj lakta Ázsiát: a gyenyiszovaiak, a Homo erectus, valamint a szigetlakó Homo floresiensis és a Homo luzonensis. A Homo sapiens később csatlakozott ezekhez.
A tudósok évtizedek óta kutatnak Laosz északkeleti részén őskori emberi maradványok után. A barlang, ahol a fogat találták, egy másik üreg közelében található, ahonnan 70 ezer éves, a modern emberhez köthető leletek kerültek elő.
