Az Országgyűlés hétfői alakuló ülésén több olyan ellenzéki képviselő is tisztség nélkül maradt, akiket pártjuk pozícióra jelölt. A 24.hu információja szerint őket a Fidesz, illetve Kövér László házelnök minősítette alkalmatlannak a posztok betöltésére, lehúzva nevüket a listáról, így nem is szavazott róluk a parlament. Erről eddig sem a kormányoldal, és – ami különösebb – az érintettek többsége sem beszélt a nyilvánosság előtt.
A Demokratikus Koalíciónak két olyan politikusa is volt, aki kimaradt a helyosztásból. Úgy tudjuk, a kormányoldalon mindkettőjükkel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy az országgyűlési választás előtt „lázítottak alkotmányos rend ellen”, ezért nem érdemelték ki szerintük a parlamenti vezető pozíciót.
Mint arról beszámoltunk, a hétfői alakuló ülésen – úgy tűnt – fennakadás nélkül zajlottak a bizottsági tisztségekről szóló szavazások. Kövér László a parlament 15 bizottságából négyben ellenzéki képviselőt jelölt elnöknek. Őket gond nélkül meg is válatszották, így az LMP, az MSZP, a Jobbik és a Mi Hazánk is kapott egy-egy elnöki posztot (a nemzetbiztonsági bizottság vezetéséről vita bontakozott ki a hatpárti ellenzék és a Mi Hazánk között, és Kövér ebben az esetben az előbbi mellett foglalt állást: a Jobbiké lett a pozíció).
Az ellenzéknek azonban öt bizottsági elnöki pozíció jár (parlamenti számarányuknak, illetve a kormányoldal korábbi ígéretének is megfelelően), a hat párt így is küldte el személyi javaslatait a házelnöknek. A DK-s Varju László viszont, akinek Gyurcsány Ferencék a népjóléti bizottság elnöki posztját szánták, csak tagként került be a testületbe. Az elnök személyéről nem szavaztak az alakuló ülésen, megválasztottak viszont öt alelnököt: négy kormánypárti politikus mellett Varju párttársát, az orvos Komáromi Zoltánt, aki újonc a parlamentben.
A bizottsági elnöki poszt csaknem egymillió forintot jelent a jelenleg 1 millió 316 ezer forintos képviselő bruttó alapbéren felül, vagyis Varju meglehetősen sokat veszít a döntéssel.
Szintén a DK jelöltje volt Arató Gergely. Őt az Országgyűlés jegyzői tisztségére javasolta pártja, de ő sem kapta meg a pozíciót, holott a tizenkét jegyző közé öt ellenzéki politikus is bekerült.
Arató tavaly szeptemberben egy parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy ha győz az ellenzék, a „kukába dobják az alaptörvényt”. Hozzátette, az alkotmány „egy fabatkát sem ér”, és egyetlen célja, hogy a jelenlegi kormány korlátlan hatalmát biztosítsa.
Az elnöklő Kövér László a felszólalás végét sem várta meg, úgy oktatta ki az ellenzéki honatyát, hogy amit mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás.
Eljutott arra a pontra – lehet, hogy provokáció hatására –, ami átlépi az alkotmányosság határát. Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát. Amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás, és nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna. Önök összevissza handabandáznak mindenről a parlamenten kívül, ezt megengedhetik maguknak, mert minden híresztelés ellenére szólásszabadság van, de ebben a házban nem teheti meg, mert elveszem öntől a szót
– fogalmazott a házelnök.
Úgy tudjuk, hétfőn a házbizottság ülésén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy Varjuval és Aratóval szemben az alaptörvény egyszerű többséggel való megváltoztatásának szándéka a kifogás, a házelnök ezért döntött úgy, hogy az ő jelölésüket nem veszi figyelembe.
Nem kapta meg a jegyzői kinevezést párbeszédes Jámbor András sem. Ő a Facebook-oldalán írta meg megvétózásának hátterét. Jámbor szerint Kövér a Házbizottság ülésén elmondta, azért nem engedik őt a jegyzői posztra, mert nem tartják elég elhivatottnak a jegyzői munka iránt, így nem érdemli meg, hogy a jegyzői munkaközösség része legyen.
Valójában Kocsiséknak az fájna, ha a jegyzőségért járó pénzt – ahogy ígértem – nem zsebre raknám, hanem beleforgatnám abba, hogy közösséget építsünk Józsefvárosban és Ferencvárosban, hogy segítsünk a bajbajutott embereknek a megélhetési válságban
– írta Jámbor hozzátéve, hogy valóban sok közösséget tart hasznosabbnak, mint a parlamenti jegyzőkét, ám erről a szokásjog szerint nem Kövér Lászlónak kellene döntenie, hanem a frakciójának és neki.
„Azért aspirálok a jegyzőségre, mert baromi sok pénz jár érte” – a párbeszédes politikus ezt mondta egy, az ellenzéki szerepekről szóló beszélgetésen a választás után, hozzátéve, hogy a pozícióért járó bruttó 900 ezer forintból fel tudna venni még egy alkalmazottat, aki a választókerületében olyan közösségi programot tud koordinálni, amivel a szegényebb válaszókat is elérhetik. Ez az őszinteség azonban nem bizonyult kifizetődőnek.
Levélben kerestük meg az Országgyűlés sajtóosztályát, illetve kértük Kocsis Mátét is, hogy kommentálják értesülésünket, de egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre. Nem reagáltak megkeresésünkre a DK képviselői sem, a párt sajtóosztálya pedig még hétfőn azt közölte, hogy egyelőre nem kommunikálnak az ügyben.
