Simor András szerint a tranzakciós adó torzító hatású ugyan, de ezt az alacsony kulcs és a minél szélesebb adóalap csökkentheti, ezért az MNB megfontolandónak tartja, hogy a készpénztranzakciókra nagyobb kulcsot vezessenek be – közölte a monteáris tanács keddi kamatdöntő ülése után.
A tapasztalatok azt mutatják – mondta –, hogy egy ilyen adó bevezetése ronthatja az ország tőkevonzó képességét, a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyságát és együtt járhat a növekedési potenciál erodálódásával. Készpénzhasználatra ösztönöz és a feketegazdaságot erősítheti – tette hozzá.
Hangsúlyozta, minél alacsonyabb a kulcs és minél szélesebb az adó alapja, annál kisebb a torzító hatás, a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő egyezrelékes mérték Simor András szerint nem magas, csökkenti a lehetséges hátrányokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minden fizetési formára vonatkozzon. Ebből a szempontból kedvezőnek nevezte, hogy az adó bevezetésével együtt a készpénzforgalmat is korlátozná a kormány.
A Széll Kálmán terv 2.0 többi intézkedésének hatását elemezve Simor András elmondta, számottevően magasabb lesz az infláció jövőre, mint azt az MNB a Széll Kálmán Terv 2.0 előtt prognosztizálta. “Így nem állíthatjuk magabiztosan, hogy az inflációs cél teljesíthető jövőre” – mondta a jegybankelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón. Az MTI kérdésére azt mondta: az idei és a jövő évi GDP-prognózist is várhatóan rontja az MNB.
A Széll Kálmán Terv 2.0 költségvetési kiigazítása véleménye szerint visszafogja a belső keresletet és a beruházásokat. Közölte: a tervezett adóintézkedések emelik az inflációt, de a keresletszűkítés miatt a másodlagos hatás mérsékelt lesz, a munkanélküliség pedig magas szinten marad.
