Még pénteken tiltakozott a budapesti román nagykövetség előtt a Jobbik az ellen, hogy mennyi szemét érkezik a szomszédból Magyarországra csobogó folyókban. Ez aztán felbőszítette a romániai magyar párt, az RMDSZ egyik politikusát, Csoma Botondot, aki hétfőn közölte: a Jobbik éket akar verni a két ország közé. Nem csoda a reakció, hisz a párt adja a román kormány környezetvédelmi miniszterét, Tánczos Barnát, aki Csoma szerint megpróbál megoldást találni a kérdésre.
Erre a Jobbik három politikusa is reagált. Adorján Béla, a Jobbik megyei önkormányzati képviselője, Gyüre Csaba, a párt országgyűlési képviselője és Keresztesy Gergő, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának elnöke egyetértett abban Csomával, hogy „a környezetünk védelme nem lehet olcsó politikai csatározások témája”. Szerintük leszokhatnának az RMDSZ politikusai arról, hogy a „környezeti károk ellen felszólaló Jobbikot szélsőségesezik”, amikor szemét érkezik Románia felől a folyókon.
Felidézik, hogy április 22-én, a Föld Világnapja miatt tiltakoztak a Tisza és a Szamos szennyezése ellen a román követségnél. Ebből pedig azt a hamis következtetést vonta le az RMDSZ frakcióvezetője, hogy a Jobbik éket ver a két ország közé. Innentől tényeket sorolnak arról, mennyire sok szemét érkezik áradásokkor a két folyóval, ami milliárdos védekezési költséget eredményez a magyar oldalon. A helyzet nem javult, a Csoma által leírt eredmények nem érzékelhetők a jobbikosok szerint. Felidézik a 2000-es pusztító ciánmérgezést is. Így fogalmaznak:
Sokat nem változott a helyzet: a román fél még Ukrajnát is alulmúlja a magyarországi védekezés segítésében, hiszen megtagadta a monitoring kamerarendszer telepítését a folyó romániai szakaszán. Ezzel az elutasító magatartással előidézte, hogy a magyar vízügyi szakemberek csak jelentős késedelemmel észleljék a szennyezés érkezését, ami a védekezés hatékonyságát jelentősen rontja.
Szerintük nem a folyók mentén élők a felelősek, hanem a román hulladékkezelés és környezetvédelem megoldatlansága. A három jobbikos bízik benne, hogy Csoma, az RMDSZ és a román kormány is „felül tud emelkedni a leleplezett tétlenségéből fakadó sértődöttségén, és vállalja az okozott kár elkövetéséért a felelősséget”, valamint megakadályozza a szennyezéseket. Végül megjegyzik, pont a környezeti károk és az „olcsó politikai szempontok” sértegetők vernek éket a két ország közé.
