A megkérdezett magyar cégvezetők egynegyede találkozott már a cége helyzetét befolyásoló alkalmazotti visszaéléssel. A régiós átlag 14, míg a világátlag 16 százalék – derül ki az Ernst & Young felméréséről. Nemzetközi becslés szerint a GDP 7 százalékát teszik ki a visszaélések okozta károk. Ez Magyarországon évi 1.800 milliárd forintot jelent.
Az Ernst & Young felmérése a világ 36 országára terjedt ki, és több mint 1.400 vállalatvezetőt kérdeztek meg. A válaszadók 76 százaléka egyre jobban tart a visszaélés, vesztegetés, illetve korrupció miatt megnövekedett személyes felelősség kockázatától.
A felmérés szerint a magyar cégek 42 százaléka indított vizsgálatot, fegyelmi eljárást visszaélés miatt (a világ átlaga 46 %). A képet árnyalja, hogy becslések szerint – világátlagban – csak minten tizedik visszaélés kerül nyilvánosságra, a felmérés adatai is csak ezeket tartalmazzák.
Még meglepőbb, hogy a probléma okainak feltárására a magyar vezetők mindössze 14 százaléka hajlik. A régióban ez az arány 31, a világban pedig 48 százalék. A visszaélések 70 százalékát belső információk alapján tárják fel.
A cégek hatékonyan alkalmazzák a belső etikai forró drótot, amelyen az alkalmazottak a felső vezetésnek jelenthetik, ha visszaélést tapasztaltak. Magyarországon a megkérdezett cégek 20 százalékánál van ilyen, a régióban 22, míg a világban 42 százalék ez az arány.
