Ausztrália keleti partvidékén, a föld alatt található víztározó medencékre bukkantak a Sydney-i Egyetem kutatói – írja az MTI. A felfedezésről beszámoló tanulmányban a víz áramlását szimulálták három, egymással összefüggő, felszín alatti medencében, amelyek több mint 800 kilométer hosszan húzódnak az Ausztrália északi részén fekvő Brisbane és a délen fekvő Canberra között.
Ben Mather, a Sydney-i Egyetem földtudományi tanszékének munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint a hatalmas víztartó rétegek a közelmúltban Ausztráliában lezajlott áradások vizének akár 20 százalékát is felfoghatták. Mather úgy véli, ez a felszín alatti, vízi szupersztráda lényegében olyan kőzetrétegekből áll, amelyek a perm korszaktól a triászig terjedő időszak 50-300 millió éves üledékeiből épülnek fel.
A nagy medencék nemcsak víztartóként szolgálnak, hanem aszályos időben segíthetnek a víz szállításában. „A felszíni és a felszín alatti vízforrások össze vannak kötve. A talajvíz kiegyenlítőként működik árvíz és aszály idején, a helyzetnek megfelelően felszívja a vizet, vagy a vízellátást biztosítja” – mondta Mather.
A sydney-i rendszerben akár napi 3 métert is képes haladni a víz, ami globális rekordnak számít. Mather azonban hozzátette: az elmúlt két évtizedben a talajvíz szintje 17 méterrel csökkent a mezőgazdasági régiókban, ez pedig arra figyelmeztet, hogy ennek a rejtett vízkészletnek a fenntartható kiaknázásáról többet kell megtudni. „Amint a talajvíz szintje csökken, és megszűnik a természetes utánpótlás, a víz párolgása sót hagy maga után, ami káros a vidéki és városi felhasználóknak egyaránt” – nyilatkozta a szakértő.
Mather és kutatócsoportjának munkáját az ausztrál Új-Dél-Wales állam kormánya támogatja. A felállított modell alapján a kutatók most gyakorlati segítséget akarnak nyújtani a gazdálkodóknak és más vízfelhasználóknak abban, hogy a föld alatti víztározók közül melyikre számíthatnak.
