Amikor 2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter feltűzte Szijjártó Péter öltönyére a külföldieknek adható legmagasabb állami kitüntetést, a Barátságért Érdemrendet, a magyar külügyminiszter már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit – olvasható a Direkt36 cikkében.
A Direkt36 birtokába jutott belső irat szerint még 2022 januárjában is célzott támadások érték a külügyminisztériumot. A külügy kommunikációs csatornáinak orosz feltöréséről volt titkosszolgálati tisztek úgy informálták a lapot, hogy szerintük a kibertámadások nyomai alapján a Magyarország külügyminisztériuma elleni műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hackercsoportjai állnak.
Mint írják, ezek a hackerek egyrészt a korábban Vlagyimir Putyin által is irányított Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, az FSZB-nek, másrészt az orosz katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak dolgoznak. A források elmondása szerint a magyar állami szervek régóta és jól ismerik őket, mivel már legalább egy évtizede folyamatosan támadják a kormányzati hálózatokat.
A cikk megjegyzi, a magyar diplomácia a külügyi hálózatok feltörésével gyakorlatilag nyitott könyvvé vált Moszkva számára. Az oroszok előre tudhatják, miről mit gondol és mit tervez a magyar külügy, ráadásul mindez egy nagyon érzékeny időszakban történik. Az orosz fertőzöttség az ukrajnai invázió előtt és részben utána, a jelenlegi EU-s és NATO-s válságtanácskozások idején is aktív maradt – írják, hozzátéve, hogy eközben nincs semmi jele annak, hogy a magyar kormány nyilvánosan tiltakozott volna Oroszországnál a támadás miatt.
A portál azt írja, az informatikai fertőzés részben adathalász támadásokkal és vírusokat tartalmazó e-mail-csatolmányokkal került be a magyar külügyminisztériumba, majd szétterjedt a teljes belső hálózaton – a Bem téri minisztérium és a több mint 90 külképviselet több mint 150 objektumának számítógépei mind-mind érintettek. A volt tisztviselők szerint a fertőzés már hosszú évek óta lappangott, és azt annyira későn fedezték fel, hogy utólag már nem is lehet teljeskörűen megmondani, milyen pontokon és hányféle módon másztak be az oroszok a külügy rendszereibe.
A külügyi tárca, a Belügyminisztérium – amely a kíbervédelemért és kémelhárításért elsősorban felel –, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Direkt36 egy héttel ezelőtt elküldött kérdéseire semmilyen választ nem adott.
A Direkt36 a magyar külügy elleni orosz titkosszolgálati műveletet és annak legalább egy évtizedre visszanyúló előzményeit, illetve a feltáró-elhárító intézkedések elégtelenségét a külügyes dokumentumok, illetve több mint harminc háttérbeszélgetés segítségével rekonstruálta. Részletek a portál terjedelmes cikkében olvashatók.
