A választók harmada az alapján dönti el, hogy melyik pártra szavaz, hogy milyen ígéretek hangzanak el a kampány során, derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research. Az összes megkérdezett 19 százaléka ugyanakkor nem tudott válaszolni erre a kérdésre. 10-10 százalék számára az a döntő, hogy „a másik oldalt” alkalmatlannak, hiteltelennek tartja, illetve hogy mindig ugyanoda szavaz. A család és a környezet 7 százalék döntését befolyásolja, és még ennél is kevesebben vannak azok, akik egy szimpatikus jelölt miatt húzzák be az ikszet, illetve akik valamilyen konkrét problémát említenek motivációként (5-5 százalék).
Érdekesség, hogy a Fidesz-KDNP táborában a legtöbben (20 százaléknyian) azok vannak, akik nem tudták megindokolni, miért szavaznak a kormánypártokra. 18 százalék magyarázta döntését a választási ígéretekkel, 14 százalék pedig azzal, hogy a másik oldal alkalmatlan, megbízhatatlan. A fideszesek 12 százaléka egyszerűen csak marad a korábbi döntésénél, 9 százalékot befolyásol a család vagy a környzete, és 6 százaléknyian mondták azt, hogy egy konkrét személy (nagy többségében Orbán Viktor) iránti szimpátiájuk a döntő.
A közös ellenzéki listára szavazóknál ezzel szemben egyértelműbb a választási ígéretek és a kampány hatása: 41 százalék nyilatkozott úgy, hogy ezek a meghatározó szempontok.
18 százalék nem tudja megindokolni a választását, míg 11 százalékot vezet a Fidesz alkalmatlansága, hiteltelensége. Konkrét ügyet vagy problémát, illetve családi hatást csak 4 százalék említett, miközben 8 százalék válaszolta azt, hogy mindig így (vagyis feltehetően a baloldalra) szavazott. 7 százalék nevezett meg közülük egy számára szimpatikus politikust, aki befolyásolja pártválasztását, Gyurcsány Ferenc DK-elnököt nagyjából ugyanannyian, mint a miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert.
Az összes megkérdezettből a nők a felmérés szerint jóval nagyobb arányban döntenek a kampányban elhangozttak alapján, mint a férfiak (37, illetve 28) százalék.
Iskolai végzettség alapján két kiugró eredmény figyelhető meg. Az egyik, hogy az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők 53 százalékának döntését a kampány és a választási ígéretek befolyásolják, vagyis ők jóval tudatosabbnak mutatkoznak az átlagnál, hiszen az alapfokú és középfokú végzettséggel rendelkezőknek a 28-32 százaléka válaszolt így. A legfeljebb nyolc általánost végzettek esetében a legmagasabb (27 százalék) azoknak az aránya, akik nem tudtak válaszolni arra, hogy mi alapján választanak – a közép- vagy felsőfokú végzettségűeknél ez csak 11-11 százalék.
A vidéki városokban a legmagasabb a kampány alapján ikszelők aránya (38 százalék), Budapesten és a községekben viszont 14-15 százaléknyian kitartanak korábbi pártválasztásuk mellett, szemben a vidéki városlakók 6 százalékával. Életkor alapján a 18 és 39 év közöttieknél vannak a legtöbben, 42 százaléknyian, akik a kampánybeli ígéretek alapján döntötték el, hogy kire szavaznak, és a 40-59 közöttiek táborában mondták a legtöbben, hogy mindig is úgy voksoltak, ahogyan most fognak. Konkrét ügyeket a legtöbben az idősek közül említettek, de ott is csak 9 százalék.
Az összes megkérdezett között a legtöbben egyébként az egészségügyet említették olyan konkrét problémaként, ami meghatározza a pártválasztásukat.
