A létesítmény vezetése azért döntött az épületbe való áthelyezés mellett, mert mára nyilvánvalóvá vált, hogy a náci karlendítésre hasonlító köszöntés sosem volt az ókori római kultúrkör része – olvasható az MTI a holland NlTimes cikkéből született szemléjében.
Az elmozdítás már hosszú ideje tervben volt, egy, a XIX. és XX. századi épített örökséget védő egyesület, a Cuypersgenootschap megpróbálta ezt megvétózni. A társaság végül nem járt sikerrel, így a szobrot elmozdították, mégpedig az örökségvédők szerint illegálisan és gondatlanul, így kérték annak azonnali visszaállítását.
A három méter magas alkotást Gerharda Johanna Wilhelmina (Gra) Rueb (1885-1972) holland szobrásznő 1928-ban, az amszterdami nyári olimpia évében készítette – öt évvel azelőtt, hogy Adolf Hitler német kancellárrá vált volna.
A jobb kar fellendítésével történő köszöntést az olimpiai üdvözlés szimbólumaként az újkori olimpai játékokat életre hívó Pierre de Coubertin francia báró, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója az 1924-es párizsi olimpia alkalmából vezette be, rövidesen azonban kikopott a szokások közül, hiszen az ókori Rómában sosem használt – ezt a tévhitet Jacques-Louis David francia festőművész Horatiusok esküje című, 1784-ben készült festménye indukálta – tisztelgési mód előbb az Olaszországban diktatúrát kiépítő Benito Mussolini, majd Hitler Németországában vált üdvözléssé.
Az olimpiai stadion alapítványának szóvivője a döntést így indokolta:
a szobor alkotója nem rossz szándékkal készítette azt, de fontos megérteni a történelmi összefüggéseket. Ez a gesztus nem illik az általunk képviselt eszmékhez, ezért úgy döntöttünk, hogy eltávolítjuk a szobrot a stadion bejárata elől.
A 270 centiméter magas szobrot végül a stadion belsejébe helyezték át egy tábla kíséretében, amely elmagyarázza a vitatott karmozdulat történeti összefüggéseit. Hasonló leírás már az előző helyén is állt a munka mellett, amin a következő felirat volt olvasható:
Ez a szobor a Báróként, vagy a Sportok atyjaként emlegetett F. W. C. H. van Tuyll van Serooskerken (1851-1924) bárónak állít emléket, aki a Holland Olimpiai Bizottság első vezetőjeként, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első holland tagja volt.
Ő hozta el az olimpiai játékokat Amszterdamba, de 1924-ben elhunyt, így a játékokat már nem láthatta. A szobor az olimpiai köszöntést mutatja, amit a római korban használtak. A második világháború óta a kinyújtott kart a náci karlendítéssel kötik össze, ez a szobor azonban 1928-ban készült, és semmiféle kapcsolat nem fűzi Hitlerhez.
A művet ért károk egyelőre nem ismertek, de ha az épített örökséget védő csoportnak igaza van, akkor az esetleges visszahelyezést talán egy restaurálásnak is meg kell majd előznie.
