2020 decemberében a japán Hajabusza-2 mintákat hozott a Földre a Ryugu aszteroidáról. Ezek az anyagok ősiek, és sokat elárulnak arról, hogy milyen körülmények uralkodtak a Naprendszerben története kezdetén. A szakértők a Texasban, illetve virtuálisan megrendezett 2022-es Hold- és Bolgyótudományi Konferencián ismertették a minták kémiai elemzéseinek eredményeit – írja a Space.com.
A kisbolygókon az időjárási és a tektonikai folyamatok hiánya miatt az anyagok szinte érintetlen állapotban maradhatnak fenn, vizsgálatuk így hozzájárulhat rendszerünk korai környezetének megismeréséhez.
A japán űreszköz 2018-ban és 2019-ben összesen 5,4 gramm anyagot szedett össze. Az első manőver során a felszínről, a másodikkal pedig egy becsapódási kráterből gyűjtött mintát.
Jurimoto Hiszajosi, a Hokkaidói Egyetem munkatársa szerint a Ryugu anyaga a legősibb a Naprendszerben, amelyet valaha tanulmányoztak. A kutató hozzátette, a kisbolygó egy C-I kondrit, ezen típusba olyan magas széntartalmú aszteroidák tartoznak, amelyeknek összetétele leginkább a Napéra hasonlít. Az efféle objektumokon gyakoriak a szerves molekulák és a víz, egyes elméletek alapján a hasonló aszteroidák a korai Földet eltalálva elősegítették az élet megjelenését.
A szakértők arra jutottak, hogy a Ryugu mintái kissé eltérnek azoktól a C-I kondritoktól, amelyeket eddig bolygónkon találtak. Jurimoto szerint a Ryugu anyaga sokkal inkább hasonlít a korai Naprendszeréhez, ennek oka pedig az, hogy a Ryugu nem lépett interakcióba a földi környezettel.
Naraoka Hirosi, a Kjúsúi Egyetem kutatója és társai is folytattak elemzést, új tanulmányukban azt írják, hogy a Ryugu több szenet, hidrogént és nitrogént tartalmaz, mint a többi szenes kondrit. A csapat több mint tíz aminosavtípust is észlelt, köztük glicint és alfa-alanint, amelyek az organizmusok által előállított fehérjék építőelemei. Érdemes kiemelni, hogy a szakértők 2001 óta tudják, hogy a C-I kondritok tartalmaznak aminosavakat.
Nakamura Tomoki, a Tóhokui Egyetem munkatársa csapatával egy másik tanulmányban azt is megállapította, hogy a Ryugu egy ütközéssel jött létre. A becsapódás során az aszteroida anyaga kivált a szülőobjektumból, a felszabaduló törmeléket csak a gravitáció tartotta egyben. A Ryugun a víz utóbb jelent meg, az anyag hatására mintegy 5,2 millió évvel a Naprendszer születése után megváltozott az aszteroida kémiai összetétele.
