Magyarországon a dühös emberek száma nő, lassan kiszorul a politikai ésszerűség a vitákból. Egyre több az egzisztenciális kiszolgáltatottságtól rettegő ember, akik az indulatok kifejezésétől várják a megoldást a problémáikra. Aki a törvény és a rend pártján áll, kétfajta szélsőséggel kell megküzdenie. Az egyiket a kormány testesíti meg, amelynek szélsőségessége abban ölt testet, hogy saját magát rendszeresen a törvények fölé helyezi. A másik „radikális szélsőség” rendszeresen törvényen kívül helyezi magát.
A pártelnök a könyv tanulságaként kiemelte, hogy a győztesnek elsősorban nem igaza, hanem dolga van, amelyet el kell végezni. Orbán arra is emlékeztetett mindenkit, hogy a szerzőt, aki a néppárt elnöke, hatszor választották Belgium miniszterelnökévé. Mint megjegyezte, „a receptet, kérjük, majd hagyja itt, mielőtt hazautazna”.
Fidesz elnöke szeretné azt hinni, hogy egy olyan új korszak kezdődött Európában, amely egyszerre lesz kereszténydemokrata és jobboldali. Ezt a folyamatot az európai baloldaliak és liberálisok egyelőre valamiféle balesetnek szeretnének beállítani.
A magyar politikusok figyelmébe ajánlotta a könyv azon mondatát, mely szerint „elviheted a fiút a tanyáról, de soha nem tépheted ki a tanyát a fiúból”. A pártelnök szerint ennek lényege az, hogy akármilyen nehéz helyzetbe kerül az ember, legyen önmaga.
