Zelenszkij elnök szerint az oroszok már a harmadik atomerőmű felé haladnak

Európa legnagyobb olajtársasága, a Shell  bejelentette, hogy a közelmúltban az orosz nyersolaj vásárlásából származó nyereségét egy ukrán menekülteket segítő alapnak adományozza.

Az általunk megvásárolt, korlátozott mennyiségű orosz olajból származó nyereséget egy erre a célra szolgáló alapban fogjuk elhelyezni

– áll az olajtársaság közleményében. Eszerint a következő napokban és hetekben a vállalat együttműködik a humanitárius- és segélyszervezetekkel, hogy meghatározzák, mire is költik el a pénz. Hogy mekkora összegről van szó, az nem derült ki.

A Shell olajtársaság az ukrajnai orosz invázió előtt jelentős kedvezménnyel vásárolta az olajat Oroszországból. Dmitro Kuleba ukrajna külügyminiszter szombaton egy Twitter-bejegyzésben élesen bírálta a cég gyakorlatát utalva arra, hogy az olaj „ukrán vértől bűzlik”.

Dmitro Kuleba a szombati posztjában azt írta, azt mondták neki, hogy a Shell előző nap „diszkérten” olajat vásárolt Oroszországtól, majd azt a kérdést tette fel:

Nem bűzlik-e a @Shell szerint az olaj az ukrán vértől?

A külügyminiszter ezután felszólította a multinacionális nagyvállalatokat, hogy tartózkodjanak az Oroszországgal való üzleteléstől. Az olajtársaság még aznap megtette bejelentését.

I am told that Shell discretely bought some Russian oil yesterday. One question to @Shell: doesn’t Russian oil smell Ukrainian blood for you? I call on all conscious people around the globe to demand multinational companies to cut all business ties with Russia.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 5, 2022

(CNN)

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök a Kremlben találkozott szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy az ukrajnai háborúról tanácskozzanak, majd később telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is – erősítette meg Bennett szóvivője.

Egy izraeli illetékes arról beszélt, hogy Bennett egyezet törekvéseiről az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Németországgal is. A Reuters közlése szerint a Putyinnal való találkozás után az izraeli miniszterelnök rögtön Berlinbe indult, hogy Olaf Scholz német kancellárral is tárgyaljon. A miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel is beszélt, mielőtt Moszkvába utazott, hogy tájékoztassa őt Putyinnal folytatandó tárgyalásáról – közölte az francia elnöki hivatal, az Elysée-palota.

Izrael állítólag  Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kérésére ajánlotta fel, hogy közvetít az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban, noha az illetékesek  nem vártak áttörést a találkozótól.

A Kremlben megtartott háromórás találkozóról a meg nem nevezett izraeli tisztségviselő elmondta, hogy Bennett felvetette az ukrajnai háborúban rekedt zsidó közösség kérdését is. Izrael a jövő héten várhatóan egészségügyi csoportokat küld Ukrajnába, hogy felállítsanak egy terepkórházat, a menekülteket ellátása céljából – közölte az izraeli egészségügyi minisztérium.

Izrael állam az Egyesült Államok közeli szövetségeseként elítélte az orosz inváziót, szolidaritását fejezte ki Kijevvel, és humanitárius segélyt küldött Ukrajnának, a közlés szerint pedig azért tart kapcsolatot Moszkvával, hogy elősegítse a válság enyhítését.

Izrael, amely a volt Szovjetunióból származó bevándorlók jelentős közösségének ad otthont, annak is tudatában van, hogy Moszkva katonai támogatást nyújt Bassár el-Aszad szíriai elnöknek. Szíriában Izrael rendszeresen támadja az iráni hátterű Hezbollah katonai célpontjait.

Bennett és Putyin állítólag az Iráni Atomalku helyreállítását célzó bécsi tárgyalásokról is egyeztetett. Oroszország a nyugat által bevezetett szankicókra hivatkozva szombaton ugyanis új követelésekkel állt elő az Iráni Atomalkuról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban. Erről itt számoltunk be a Reuters alapján:

Kapcsolódó

Hónapokra blokkolhatja Oroszország a bécsi nukleáris tárgyalásokat is

Oroszország az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalásokon új követeléssel állt elő, de az irániak szerint ez nem segíti a megállapodást.

Izrael korábban egyértelművé tette, ellenzi az Iráni Atomalku helyreállítását.

Naftali Bennett szóvivője azt is közölte: a miniszterelnök a vallásos zsidó hagyományt, a szombatot megsértve repült Moszkvába, mivel a judaizmus ezt megengedi, ha az emberi élet megóvása a cél. A Putyinnal való tárgyalásra elkísérte őt ukrán születésű lakásügyi minisztere, Zeev Elkin is. Elkin korábban tolmácsként kísérte Benjamin Netanjahu volt miniszterelnököt Putyinnal folytatott megbeszéléseire.

(The Guardian)

Az olasz pénzügyőrség 143 millió euró értékben (több mint 54 milliárd forint) foglalt le villákat, házakat és jachtokat öt orosz oligarchától, állították egy szombati közleményében. Eszerint az olasz Pénzügyi Rendőrség Különleges Osztálya más helyi hatóságokkal együttműködve pénteken több orosz oligarchával szemben vagyonbefagyasztási parancsot hajtott végre.

(CNN)

Az ukrajna elnök a Kongresszus tagjaival folytatott videomegbeszélést.

Chuck Schumer New York-i demokrata szenátor, az amerikai szenátus demokrata többségének frakcióvezetője azt mondta, hogy Zelenszkij „kétségbeesetten könyörgött” a katonai segítségért, amely repülőgépeket, drónokat és légvédelmi rakétákat is tartalmazna. Az ukrán elnök méltatta ugyan az Oroszországot sújtó szankciókat, de egyúttal arra kérte az amerikai törvényhozókat, hogy lépjenek tovább a moszkvai olajimport tilalmával.

„Nagy szükség van ezekre a gépekre” – mondta Schumer szenátor a több mint 280 képviselő és szenátor részvételével tartott összejövetelt követően adott nyilatkozatában, és azt ígérte minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy segítsen a kormánynak az eszközök átadásának megkönnyítésében.

Zelenszkij pénteken élesen bírálta a NATO-t, amiért nem ír elő repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, a  NATO szerint azonban a konfliktus súlyos eszkalációját kockáztatná, ha orosz repülőgépeket lőnének le. Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén óva intette a NATO-t az Ukrajna légterét érintő repüléstilalmi zóna bevezetésétől.

Az amerikai Kongresszus eközben kétpárti egyetértésben egy 10 milliárd dolláros humanitárius és biztonsági segélycsomagot készít elő Ukrajna számára.

A republikánus szenátorok, köztük Marco Rubio és Lindsey Graham a találkozó után a Twitteren jelezték, hogy támogatják Zelenszkijt és az Oroszország elleni további intézkedéseket.

Az ENSZ figyelmeztetett az Ukrajnát érintő humanitárius válságra is. Az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja szerint jelenleg több millió embernek van szüksége azonnali élelmiszersegélyre Ukrajnában.

(The Guardian)

Az ukrán elnök amerikai szenátorokkal beszélt telefonon, és azt mondta, az orosz erők eddig két ukrán atomerőművet foglaltak el, és egy harmadik felé haladnak.

Volodimir Zelenszkij úgy tudja, hogy a harmadik, jelenleg fenyegetett erőmű a Juzsnukrajnszki atomerőmű, amely a szintén dél-ukrajnai Mikolajivtól 120 kilométerre északra található. Ez egyike azoknak a városoknak, amelyeket az oroszok szombaton megpróbáltak bekeríteni.

(Aljazeera)

Ideiglenesen felfüggeszti tájékoztatási tevékenységét Oroszországból a spanyol EFE hírügynökség, valamint a közszolgálati televízió és rádió (RTVE) is – közölte a két sajtóorgánum szombaton. A döntést azzal az Oroszországban elfogadott új törvénnyel indokolták, amelynek alapján akár 15 éves szabadságvesztéssel büntethetők azok, akik a hatóságok megállapítása szerint „hamis információkat” terjesztenek az orosz haderő tevékenységéről.

Az EFE hírügynökség mélységesen sajnálja ezt a nagyon súlyos támadást a szólásszabadság ellen; egy nyilvánvaló kísérlet a Kreml részéről, hogy eltitkolja az igazságot a közvélemény elől,

fogalmazott közleményében Gabriela Canas, az EFE elnöke.

Emlékeztetett: a spanyol hírügynökség moszkvai irodájának 1970-es megnyitása óta most először kénytelenek felfüggeszteni akkreditált újságíróik tevékenységét az orosz fővárosban. A spanyol közszolgálati sajtóorgánumok oroszországi munkájuk szüneteltetésével csatlakoznak brit, olasz, német, amerikai és kanadai médiavállalatok hasonló döntéséhez.

Az Ukrajna ellen indított orosz katonai akciók miatt szombaton bejelentette üzleteinek átmeneti bezárását a két legnagyobb spanyol ruhaipari nagyvállalat, az Inditex és Tendam. Az Inditex, amelyhez olyan világmárkák tartoznak mint például a Bershka, a Zara, a Stradivarius vagy a Massimo Dutti, 502 üzletének működését állítja le az online értékesítés mellett. A cég összesen kilencezer embert foglalkoztat Oroszországban. A Tendam csoport tulajdonában van egyebek mellett a Springfield és a Women’secret márka. 50 bezárásra kerülő üzletében mintegy négyszázan dolgoznak.

(MTI)

Az ukrán-lengyel határon találkozott egymással szombaton Dmitro Kuleba ukrán és Antony Blinken amerikai külügyminiszter – számolt be a Guardian és a CNN. A két politikus mintegy 45 percen keresztül tárgyalt, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, de rövid időre megjelentek a sajtó munkatársai előtt is.

Kuleba megismételte azt a kérést, hogy a NATO segítsen repüléstilalmi zónát kialakítani Ukrajna fölött és folytassák a szankciókat Oroszország ellen, különben az ukrán állampolgárok fogják megfizetni az árát. Kuleba kijelentette: biztos benne, hogy meg fogják nyerni a háborút, kérdés, hogy milyen áron. A külügyminiszter ezzel együtt megköszönte az eddigi segítséget a többi országnak és azt mondta, hogy Blinkennel termékeny megbeszélést folytattak.

A két külügyminiszter a határmenti semleges zónában tárgyalt, de Blinken rövid időre átsétált Ukrajna területére, amit Kuleba a támogatás szimbolikus jeleként értékelt. Blinken azt mondta:

Az egész világ Ukrajna mellett áll, ahogy én itt, Ukrajnában a barátommal, a kollégámmal.

Magyar idő szerint szombat este 8-kor száll le egy repülő az amerikai főváros mellett található Dulles reptéren, hogy hazavigye azokat az orosz diplomatákat, akiket az Egyesült Államok kémnek nyilvánított – írja a Politico. Marija Zaharova, orosz külügyi szóvivő szombaton a Telegram-csatornáján megerősítette az információt.

A repülőre a Twitter-felhasználók figyeltek fel, mert furcsállták, hogy miért megy egy gép Moszkvából Amerikába, ha az – más országokhoz hasonlóan – lezárt a légterét az orosz repülők előtt. A Politico azt írja, hogy az amerikai kormány most kivételt tett, hogy a 12 tagú orosz ENSZ-küldöttség, akiket kiutasított az USA, hazatérhessen.

Miután a napokban felfüggesztette az áruszállítást Oroszországba, a Puma szombaton bejelentette, hogy mintegy 100 orosz üzletét is bezárja.

Ugyanezt jelentette be a Prada luxusdivatmárka is, amely közleményében kijelentette: elsődleges feladatként tekintenek arra, hogy támogassák az ukrajnai tragédia miatt érintett kollégáikat és azok családtagjait.

(Guardian)

Március 7-én, hétfőn lesz az ukrán-orosz béketárgyalások harmadik fordulója – jelentette be a Facebookon David Arahamija parlamenti képviselő, az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja. Részleteket, például a helyszínt, nem közölte.

Magyarország eddig kilenc ország majdnem 4900 állampolgárának segített hazajutni mintegy 28 mentesítő járattal – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt írta, „két évvel ezelőtt minden idők legnagyobb magyar repatriálási műveletében, összesen 11 ezer honfitársunkat hoztuk haza a világ minden tájáról. Az időkeret szűk volt, a cél pedig világos: hazajuttatni valamennyi magyar embert, mielőtt a világ országai lezárják a határaikat”.

Az akkor megszerzett tudást és tapasztalatot most más nemzetek segítségére használja Magyarország. A háború kirobbanása óta összesen 140 ezer menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából, magyarok, ukránok és olyan harmadik országok állampolgárai, akiknek most nekünk kell segíteni abban, hogy hazatérhessenek családjaikhoz – írta a miniszter.

Közölte, a legtöbb repülőgépet India indította, ahova már 3548, főleg egyetemista diák tért haza Magyarország területén keresztül. Emellett más országok is folyamatosan indítják a járataikat Budapestre, amelyekkel eddig 614 marokkói, 177 kuvaiti, 174 nigériai, 98 lengyel, 97 ecuadori, 24 izraeli és 12 olasz állampolgár jutott haza magyar segítséggel – tette hozzá.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott,

a munka ezzel közel sincs elvégezve, hiszen, ha a harcok fokozódnak, akkor minden bizonnyal sokan fognak még biztonságot keresni nálunk, mi pedig valamennyiük hazajutását segíteni fogjuk.

(MTI)

Magyarország a közös európai uniós készletből lélegeztetőgépeket és azok tartozékait küldi a háborús helyzetben lévő Ukrajnának – közölte szombaton a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kommunikációs Szolgálata.

A tájékoztatás szerint a szomszédos ország az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központján keresztül kért segítséget, amelyre reagálva az Európai Bizottság Európai Polgári Védelemért és Humanitárius Segélyműveletekért Felelős Főigazgatósága kérte hazánktól a magyarországi rescEU készletben szereplő egészségügyi eszközök mobilizálását.

A katasztrófavédelem a központi raktárában tárolt rescEU készletből 200 lélegeztetőgépet, 250 betegmonitort, 25 központi monitort és 100 infúziós pumpát szállított Záhonyba, ahol a bajba jutott ország képviselői átvették a segélyszállítmányt. Összesen öt teherautó indult útnak, a szállítmány összértéke 3,7 millió euró. A teherautók ütemezve érkeztek Záhonyba, az első tegnap este, az ötödik ma délután.

Megjegyezték: a rescEU projektet az Európai Bizottság hívta életre, a kezdeményezés eredményeképpen európai uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre.

A kormány a Magyarországot is közvetlenül érintő humanitárius katasztrófa hatásainak mérséklésére és kezelésére hárommilliárd forint forrást biztosít a Karitatív Tanács szervezeti tagjai számára – jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szombaton Beregsurányban, az Ukrajnából érkező menekültek számára létrehozott segítségponton. Elmondta, hogy a kabinet döntése értelmében 500-500 millió forintot kap a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Magyar Vöröskereszt.

Szentkirályi Alexandra kifejtette, a kormányzati szervek, a rendőrség, a katasztrófavédelem, az önkormányzatok, a segélyszervezetek és a civilek „nagyon komoly és lélekemelő” erőről tettek bizonyságot az elmúlt időszakban, amire a következő napokban vagy hetekben is szükség lesz. A kormányra számíthatnak ebben a munkában, a kabinet továbbra is minden segítséget meg fog adni mindenkinek ahhoz, hogy a lehető legnagyobb segítséggel tudjunk odafordulni a bajba jutott emberekhez – fogalmazott a kormányszóvivő.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyakció keretében szombat reggelig 480 millió forint adomány érkezett az 1357-es segélyvonalon és az erre a célra nyitott számlaszámon keresztül. Ebből az összegből a hat segítségponton tevékenykedő karitatív szervezetek azonnali támogatásként 25-25 millió forinttal részesülnek. Záhonyban a református szeretetszolgálat, Lónyán a Magyar Vöröskereszt, Barabáson a Katolikus Karitász, Beregsurányban a Máltai Szeretetszolgálat, a határ ukrán oldalán az Ökumenikus Segélyszervezet, illetve Tiszabecsen a Baptista Szeretetszolgálat segítségpontjai kapnak majd a pénzből – közölte az államtitkár.

Soltész Miklós megjegyezte, a Hungary Helps programon keresztül újabb, nagyságrendileg 1,3 milliárd forint értékű támogatás érkezik Ukrajnába, amelyből szintén a háború elől menekülő, bajban lévő embereket segítik. Tájékoztatása szerint a Vásárosnaményhoz közeli Aranyosapátiban egy raktárt alakítottak ki a nagyobb mennyiségű segélyszállítmányok fogadására, innen osztják majd szét az adományokat és felajánlásokat a segítségpontok számára. Hasonló raktárat alakítanak ki hamarosan Biatorbágyon is, ahol a főként a Budapestről felajánlott adományokat fogják gyűjteni.

(MTI)

Szombaton Moszkvában tárgyal Putyinnal Naftali Bennett izraeli miniszterelnök – közölte a Reuters. Barak Ravid izraeli újságíró szerint Bennett titokban utazott az orosz fővárosba, hogy megvitassa az ukrajnai helyzetet az orosz elnökkel. Ezt később annyival kiegészítette, hogy Washington tudott a látogatásról.

Bennett hivatala később elismerte a találkozó tényét és azt mondta, hogy a találkozó két és fél órán át keresztül zajlott.

Izrael már korábban felajánlotta, hogy közvetítene az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban, de az izraeli kormánytisztviselők közölték, nem bíznak abban, hogy áttörést érnének el.

Szombaton több amerikai szenátorral, például Chuck Schumerrel és Bernie Sandersszel is megbeszélést folytatott a Zoomon keresztül Volodimir Zelenszkij. A Guardian beszámolója szerint az ukrán elnök azt kérte, hogy juttassanak el az országába orosz gyártmányú vadászgépeket, segítsenek repülésmentes zónát kialakítani Ukrajna fölött, vessenek ki tilalmat az orosz kőolajjal való kereskedelemre, valamint hogy a Visa és a Mastercard is hagyja abba oroszországi tevékenységét.

A Guardian megjegyzik, hogy kongresszusi képviselők jelenleg is egy 10 milliárd dolláros gazdasági és biztonsági segélycsomagon dolgoznak Ukrajna számára, de Rick Scott, republikánus szenátor például úgy véli, hogy az USA-nak minden erejével azon kell dolgoznia, hogy tönkretegye Oroszország és a vele szövetséges Fehéroroszország gazdaságát.

https://twitter.com/SenRickScott/status/1500137437107998720

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton megerősítette Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy Ankara folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Ukrajna és Oroszország között mielőbb visszaálljon a béke – áll a török elnöki hivatal szombati közleményében.

Ahogy korábban már írtuk, Erdogan szóvivője bejelentette azt is, hogy a török államfő vasárnap telefonon tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel: arra kéri majd, hogy azonnal vessen véget a háborúnak, és fel fogja ajánlani, hogy házigazdaként magas szintű tárgyalásokat szervez Ukrajna és Oroszország között.

Erdogan szombaton telefonbeszélgetést folytatott az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői közötti tanácskozó fórumot elnöklő Michellel az ukrajnai helyzetről. Megerősítette, hogy török részről továbbra is mindent megtesznek az Oroszország és Ukrajna közötti béke helyreállításáért.

A NATO-tag Törökország Ukrajnával és Oroszországgal is határos a Fekete-tenger felségvizein, és mindkettőjükkel jó kapcsolatokat ápol. Ankara Ukrajna orosz katonai megszállását elfogadhatatlannak nevezte, ugyanakkor nem támogatja a Moszkva elleni nemzetközi büntetőintézkedéseket.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken annak a reményének adott hangot, hogy Törökország helyszínt biztosíthat egy orosz-ukrán külügyminiszteri szintű diplomáciai tárgyalásnak a déli Antalyában március 11-13. között.

(MTI)

Lengyelország soha nem fogja elismerni a jogellenes agresszió által előidézett területi változásokat – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szombaton, miután megbeszélést folytatott amerikai kollégájával, Antony Blinkennel.

Rau hozzátette, Oroszország úgy akarja megtörni Ukrajna ellenállását, hogy a civil lakosságot terrorizálja: lakott területeket és atomerőműveket bombáz. Ezek – tette hozzá Rau –  háborús bűnök, amelyek nem évülnek el és amelyeket a legnagyobb elszántsággal fognak kivizsgálni.

(CNN)

Frissítette az orosz invázió ukrajnai civil áldozatinak számáról szóló adatait az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR).  Eszerint az Ukrajnát sújtó orosz invázió kezdete óta a civil lakosság körében a halálos áldozatok száma elérte a 351-et, és további 707-en megsebesültek.

Az ENSZ megfigyelőmissziójának közleményéről  elsőként a Reuters hírügynökség számolt be. A OHCHR figyelmeztetett azonban, hogy a valós számok valószínűleg „jelentősen magasabbak”.

Az ENSZ-megfigyelők szerint a legtöbb polgári áldozatot széles hatókörű robbanófegyverek okozták, beleértve a nehéztüzérségi fegyverek és sorozatlövő rakétarendszerek lövedékeit, valamint a rakéta- és légicsapásokat.

„Az OCHR úgy véli, hogy a valós számok jóval magasabbak, különösen a kormány által ellenőrzött területen, és különösen az elmúlt napokban, mivel egyes helyekről, ahol intenzív harcok zajlottak, késett az információk beérkezése, és sok jelentés még megerősítésre vár”

– közölték.

Több száz új polgári áldozatot feltételeznek Volnovaha városában, ahol szombaton a délkelet-ukrajnai Mariupol városához hasonlóan humanitárius folyosót nyitottak, ám az újabb halottakról szóló értesülést még nem erősítették meg.

(The Guardian)

Ahogy arról korábban a délután folyamán már beszámoltunk, Herszon városában több százan tüntettek a megszálló orosz katonák ellen, igaz, már akkor is voltak voltak olyan hírforrások, amelyek ezres tömegről szóltak. A BBC szombaton délután négy óra előtt pár perccel videófelvételek alapján kétezer főre becsülte a dél-ukrajnai városban összegyűlt tiltakozók számát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva minden olyan országot, amely Ukrajna felett repüléstilalmi övezetet akar bevezetni, a konfliktusba belépő országnak tekint.

Minden ilyen irányú megmozdulást az ország fegyveres konfliktusában való részvételnek fogunk tekinteni

– mondta az orosz államfő az Aeroflot állami légitársaság alkalmazottaival folytatott megbeszélésén, amelyről a Reuters tudósított.

A repüléstilalmi zóna bevezetése

kolosszális és katasztrofális következményekkel járna nemcsak Európára, hanem az egész világra nézve

– hangzott Putyin fenyegetése. Hadiállapotot szerinte ugyanakkor csak olyan esetekben szabad bevezetni, ha külső agresszióról van szó. Ezt, mint mondta, jelenleg nem tapasztalják, és reméli, hogy nem is fogják tapasztalni – tette hozzá.

(The Guardian)

A RAI olasz köztévé bejelentette, hogy felfüggeszti az oroszországi tudósításait, miután Moszkva elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely börtönbüntetéssel sújtja az orosz hadseregről szóló „hamis információk” terjesztését a médiában. A törvény gyakorlatilag azt tette lehetővé, hogy a háborús tudósításokat csak a hivatalos oroszországi narratíva szerint lehet büntetlenül elkészíteni.

A hatóságok által hamisnak ítélt információk közzétételéért súlyos büntetést kiszabó törvény elfogadását követően a RAI mától saját újságírói és tudósítói szolgálatát felfüggeszti az Oroszországi Föderációban

– áll a csatorna közleményében.

(AlJazeera)

Nagy valószínűséggel nem kezdődik meg szombaton az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupol és Volnovaha polgári lakosainak kimenekítése

– közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) – a távirati iroda tudósítása szerint – szombaton Genfben.

Az ukrán kormány az ICRC-t tekinti a humanitárius folyosók biztonságos működtetését lehetővé tevő tűzszünet ellenőrének, ám a mariupoli városvezetés szombati közlése szerint az orosz erők nem tartják be a tűzszünetet a városból kivezető folyosó teljes hosszán. A vöröskereszt a közleményben leszögezte, hogy folyamatos párbeszédet folytatnak a konfliktusban érintettekkel a civilek biztonságos kijutásáról, ugyanakkor a mariupoli történésekről szombaton érkezett felvételek „szívszaggatóak”.

Az ukrán állításokra reagált az orosz védelmi tárca is, amely ellenségét okolta a tűzszünet kudarcáért.

A háború tizedik napján először állapodtak meg a felek tűzszünetben, az volt a terv, hogy a két kelet-ukrajnai városból kimenekítik a polgári lakosságot. Mariupolban 11-kor kezdődött az akció, ám az ukránok nagyon gyorsan jelezték, hogy felfüggesztik, miután az oroszok megszegték a megállapodást. Sajtóhírek szerint mindössze 400 embert tudtak evakuálni Volnovahából is.

Ukrán források szerint a mai, rövid ideig tartó tűzszünet alatt mindössze 400 embert evakuáltak Volnovahából és a közeli településekről. Az eredeti terv az volt, hogy több mint 15 000 civilt evakuálnak a régióból az ideiglenes tűzszünet alatt, amely magyar idő szerint reggel 8 órakor kezdődött.

Pavlo Kirilenko regionális kormányzó azt mondta:

Bár megvolt a szándékunk és a szükséges szállítási kapacitásunk, hogy sokkal több embert evakuáljunk, meg kellett állítanunk a menetoszlop mozgását, mert az oroszok ismét kíméletlenül ágyúzni kezdték Volnovahát, és nagyon veszélyessé vált a mozgás.

Mariupolban szintén leállították az evakuálást a tűzszünet megsértése miatt, amivel az orosz és az ukrán fél kölcsönösen egymást vádolta.

(BBC)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az Oroszország elleni nyugati szankciók hadüzenettel érnek fel – írja a The Guardian a Reuters hírügynökség információja alapján.

Putyin közölte azt is, hogy Moszkvának meg kell védenie az Ukrajna keleti részén élő oroszajkú lakosságot, valamint saját érdekeit. Televízión közvetített, a női légiutas-kísérőknek célzott  üzenetében az orosz elnök azt mondta, Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna „demilitarizálódjon”, illetve „nácitlanodjon”, és legyen semleges státusza.

Az AFP szerint Putyin arról is beszélt, hogy nem tervezi hadiállapot kihirdetését Oroszországban.