Egy gyilkosság hozza össze a balatoni Bözsiket és a VR Danikat

Influenszervérre gyűlik a vad a festői Balaton partján, ahol egy valószínűtlen gyilkosságot kell felgöngyölíteni rengeteg gyanúsítottal és egy nyomozóval. Nem véletlenül lőtték el szinte minden felületen a párhuzamot az Agatha Christie-be fojtott Ötvös Csöpiről, a sorozat ugyanis látszólag tényleg ezt a vonalat ötvözi a kicsit díszletszagú magyar valósággal és az influenszerek világával és kabarészerű humorral összetákolva.

A sorozat legnagyobb kérdése ezzel együtt nem is az, hogy ki a gyilkos, hanem hogy van-e közös metszete az influenszereken röhögésnek és a kabaréhumornak? 

Hámori Barbara azzal együtt lett néhány éve igazán foglalkoztatott showrunner, ahogyan ez a poszt is beépült a magyar köztudatba: a 2019-ben a Drága örökösökkel indította útjára a falusi szappanoperát, amely négy évadot élt meg. Korábban sem volt épp ismeretlen arc a magyar sorozatpiacon, elsősorban az utolsó tíz év kissé egy kaptafára készült napi sorozatai fűződnek a nevéhez, mint a 200 első randi, a Korhatáros szerelem vagy a Mi kis falunk. A Drága örökösöket már showrunnerként jegyezte, azaz ő volt a sorozat mindenese – rendezett, írt, színészeket instruált, és úgy általában ő felelt azért, hogy a megfelelő mederben haladjon a sorozat. Ezt követte a Keresztanyu, amely nagyon hasonló sémára épült: a magyar vidék miliőjébe helyezett irdatlan mennyiségű ismert színészt, akik olyan szintű humorbombákat robbantgattak, hogy Gálvölgyi sírva könyörögne a receptjéért. Bár a Keresztanyu még fut, a Barátok közt által megüresedett trónra most kell lecsapni, így január végén meg is érkezett egy nyári sorozat egyenesen a Balaton partjáról, a Hotel Margaret. A séma ezúttal kicsit, hangsúlyozom, kicsit változott. Az kifejezetten jót tesz az új sorozatnak, hogy nem ugyanabban a közegben ugyanazokat a falusi sztereotip karaktereket kell nézni, mivel ezúttal helyi arcokat eresztenek össze a vélhetően Budapestről kiszabaduló influenszerekkel egy kívülről jellegtelen, belülről teljesen valószerűtlen szállodában.

A Hotel Margaretbe egy csapatnyi influenszer – vagy ahogy a szállodaigazgató definiálja őket, városi hülyegyerek – érkezik a Like gálára, ahol egy maroknyi nem túl lelkes statiszta előtt adják át a kis hüvelykujjat formázó üvegszobrot.

A bűntényen már az első percekben túlesünk. A szupernépszerű, de egyben láthatóan az influenszereket erős grimaszolásra késztető Hackman még a köszönőbeszéde előtt eszméletlenül rogy össze a színpadon, miután egy kellő öniróniával átitatott jelenetben pofánlövik a konfettiágyúval.

Egy kis idővisszapörgetés után kiderül, hogy a fiatal videós sokaknál kihúzta a gyufát, egész pontosan az egész influenszerbagázsnak okot adott arra, hogy eltegyék láb alól azzal, hogy kompromittáló tartalmakat őrizget róluk egy pendrive-on. A Hotel Margaret a két elődhöz hasonlóan ismét irdatlan mennyiségű szereplőt mozgat, amelyet elsőre nehéz is befogadni: az influenszerek mellett ott vannak a helyiek is, a kleptomániás takarítónőtől az recepcióson keresztül a szálloda igazgatójáig mindenki kap hol karcsúbb, hol izmosabb szálat. De nincsen detektívsztori nyomozók nélkül, ketten is megpróbálják felgöngyölíteni a nem mindennapi bűntényt, amelynek következtében a járványhelyzet miatt oly ismerős szólamok ébreszthetnek kellemetlen érzést a nézőben: elrendelik, hogy a nyomozás alatt a szereplőket sajátos kijárási tilalom alá vonják. Mindezt főleg azért, mert a gyilkosság hatására mindenki elkezd még a kelleténél is gyanúsabban és ostobábban viselkedni, nem meglepő tehát, hogy lassan még Margaret mama tyúkszemtapasza is gyanús lesz.

Drukkolni egyelőre leginkább csak amiatt lehet, hogy összejön-e a hoteligazgató a nyomozónővel, amely pontosan annyira izgalmas szál egy ilyen történetben, ahogy hangzik: semennyire. Ennek többek közt az is az oka, hogy három epizód alatt szinte alig villantott valóban emberszagú karaktert a sorozat. Ott vannak a tökéletesen sztereotip influenszerek: van buta cicababa, torzonborz – VR Dani néven futó – gamer, izomagyú bájgúnár, mindenkit kiosztó vagány csaj, faék egyszerűségű tapló, és egy nehezen behatárolható bűvész is, nyilván az elsődleges konfliktusok köztük alakulnak majd ki, de mivel egyelőre egyiket sem lehet túlzottan komolyan venni, feleslegesen fárasztó cicaharcokra van a részükről kilátás.

Naiv gondolat lenne abban hinni, hogy a magukat a közösségi oldalakon kiárusító influenszerréteg tűpontos paródiáját látjuk, pedig egész biztosan megérne egy misét az is. De egyelőre nagyon úgy fest, hogy a Hotel Margaret csak gúnyolja, mintsem okosan parodizálná őket.

Aki viszont pont a falusi kisemberhumort sírná vissza, azok sem keseredjenek el: a Z-generációs szleng mellett azért a tihanyiak részéről visszaköszön a Keresztanyu humora is. Ami egyelőre totális mellélövésnek tűnik, az maga a nyomozó, hisz ha már mindenhol a Gyilkosság az Orient Expresszen-párhuzamról írnak, illene legalább egy karizmatikus lángész, aki összefogja a sok gyanús alakot. A magyar Poirot viszont egyelőre csak a bogarasságát leste el a híres belga elődtől: Tordai századosról három rész alatt csak annyi derült ki, hogy rettentően lekezelő mindenkivel,  hisztérikusan viselkedik és folyamatosan olyan arcot vág, mintha nagyon szorítaná a cipője.

A jól bevált recepthez alkalmazkodva mindehhez egyrészt a magyar színházi élet ismert arcai asszisztálnak (Mészáros Máté, Epres Attila, Tóth Judit, Balázs Andrea, Őze Áron vagy Ötvös András), másrészt a fiatalabb generáció is képviselteti magát (Staub Viki, Pásztor Virág, Miller Dávid vagy Szalay Bence), harmadrészt húzónévként ott vannak az inkább már celebként nyilvántartott influenszer-színésznők is (Nyári Dia, Szabó Zsófi). Egy rakás ismert ember bohóckodik majd tehát a Balaton partján január 31-től esténként az RTL Klubon, ennyivel vélhetően a sorozat célcsoportjánál rögtön be is találhat a Hotel Margaret. Az mindenképp bölcs döntés volt a készítők részéről, hogy végre kimozdították az RTL Klub napi sorozatait a falusi miliőből, ám egyelőre csak több mint kaotikus élmény a vicceskedő influenszerkrimi, ami mintha túl sok lovat szeretne egy fenékkel megülni.