A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu januári kutatásából, amelyben több mint 500 társaságot kérdeztek meg.
Tavalyi bérfejlesztések és idei tervek
35 százalék alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást – ez leginkább 250 fő feletti társaságoknál jellemző –, további 20% pedig tervezi ennek bevezetését.
A cégek csaknem háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés. Ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt, tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés.
Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő vállalatok alkalmaztak. Esetükben 80% feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt.
Kicsivel többet emelnek
Elmozdulás látható az előző évhez képest a béremelések mértékében: míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a mérték nem a társaság méretétől és nem is az árbevételétől függ.
Szeptember óta nőtt azoknak a munkaadóknak az aránya, akik terveznek egy minimális, akár csak pár százalékos béremelést. Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez.
- A nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban az emelés idén (az idetartozó válaszadók 100 százaléka tervezi).
- Bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.
Akik nem tudtak 2021-ben (22%), illetve nem terveznek 2022-ben (7%) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók.
2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60%) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.
Más a helyzet a béren kívüli juttatásoknál
A bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik válaszadó emelte vagy emelné ezt a keretösszeget, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (például jutalom, prémium, saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.
A legtöbb esetben (44%) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és csaknem ennyien vannak azok a társaságok, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.
