2,5 milliárd dollárért adhat el fegyvereket Egyiptomnak az Amerikai Egyesült Államok

Az amerikai kormány kedden jóváhagyott egy 2,5 milliárd dolláros fegyvereladást Egyiptomnak. Az értékesítést néhány órával azután jelentették be, hogy a kongresszusi demokraták sürgették a kormányt: ne adjon ki engedélyt egy sokkal kisebb katonai segélycsomagra, amelyet tavaly felfüggesztettek arra hivatkozva, hogy az egyiptomi kormánynak előbb teljesítenie kell bizonyos feltételeket – írja az MTI hírügynökségi forrásokra hivatkozva. A külügyminisztérium közölte, hogy a fegyverügylet nem kapcsolódik a szeptemberben befagyasztott és továbbra is függőben lévő 130 millió dolláros katonai finanszírozáshoz.

A most jóváhagyott export 12 Super Hercules C-130-as szállító repülőgépet és ezekhez kapcsolódó felszereléseket tartalmaz 2,2 milliárd dollár értékben, valamint légvédelmi radarrendszereket 355 millió dollárért.

A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a javasolt eladás erősíti az Egyesült Államok külpolitikáját és nemzetbiztonságát azáltal, hogy hozzájárul egy olyan jelentős, nem NATO-szövetséges ország biztonságának javításához, amely továbbra is fontos stratégiai partner a Közel-Keleten.

Röviddel az ügylet bejelentése előtt a képviselőháznak egy hat demokrata párti képviselőből álló csoportja – köztük a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Gregory Meeks New York-i képviselő –, valamint Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor felszólította a kormányt: ragaszkodjon ahhoz, hogy Egyiptom teljesíti a fegyverszállításokhoz kötött emberi jogi feltételeket.

Szeptemberben Antony Blinken külügyminiszter bejelentette, hogy kormánya folytatja azt a 300 millió dolláros katonai finanszírozást Egyiptom javára, amelyet már elkezdett, de további 130 millió dollárt visszatart mindaddig, amíg a kairói kormány nem teljesíti az emberi jogokkal kapcsolatos konkrét feltételeket.

Az egyiptomi kormány az elmúlt években fokozta a másként gondolkodók üldözését, több ezer embert börtönzött be, főként iszlamistákat, de olyan világi aktivistákat is, akik részt vettek a 2011-es felkelésben. Ez döntötte meg az ország sokáig egyeduralkodó elnökének, Hoszni Mubaraknak a hatalmát.

Egyiptom 2017 áprilisában rendkívüli állapotot rendelt el, miután halálos templomi robbantásokban és a kopt keresztények elleni támadásokban több mint száz ember meghalt és több százan megsebesültek. Ez lehetővé tette az elfogatóparancs nélküli letartóztatásokat, a gyanúsítottak gyors felelősségre vonását és különleges bíróságok alakítását. A szükségállapotot többször meghosszabbították.

Abdel-Fattah esz-Szíszi elnök azonban októberben, a legutóbbi meghosszabbítás lejártakor bejelentette, hogy tovább már nem fogják hosszabbítani.