Aggályosak az objektív felelősség és a közigazgatási bírság szabályai az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint, ezért indítványozta az Alkotmánybíróságnál a közúti közlekedésről szóló törvény erre vonatkozó szabályainak alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését.
Szabó Máté arra a megállapításra jutott, hogy alapjaiban ellentétes a jogbiztonság követelményével az a jogi megoldás, amely szerint a nem vétkes üzemben tartót akkor is megbüntetik, ha a gépjármű tényleges vezetőjétől a bírság valamilyen okból nem hajtható be.
Az ombudsman szerint ugyanígy probléma, hogy a törvény alapján egyazon szabálysértés miatt párhuzamosan szabálysértési és közigazgatási, vagyis kétféle büntetéssel fenyegető eljárás is indulhat. Így még az is lehetséges, hogy a járművezetéstől eltiltást és az előre meghatározott összegű (30-300 ezer forint) bírságot egyazon személlyel szemben alkalmazzák.
Még több helyen
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter év elején a
baleseti statisztikák alakulása kapcsán beszélt arról, hogy nagyban az
objektív felelősség intézményének köszönhetően tavaly 700-zal kevesebb
súlyos baleset fordult elő az utakon, mint 2007-ben. Ez anyagiakra átfordítva több 10 milliárd forintos
megtakarítást jelent az országnak.
Ennek kapcsán a rendszer
kiterjesztéséről is szó esett. A behajtási szabályok megszegői, a
buszsávon illetéktelenül autózók, a biztonsági övet elhanyagolók és a
vezetés közben mobiltelefont használók következetes megbüntetését
jelenti. Így például a biztonsági öv használatának elmulasztása 10 ezer
forint bírságot vonna magával, gyerekek esetében ez 20 ezer forint
lenne.
Ugyancsak nem tartja összeegyeztethetőnek a jogbiztonság követelményével az ombudsman azt, hogy az üzemben tartó még akkor is felelős, ha a gépjármű a szabályszegést megelőzően jogellenesen kerül ki a birtokából, azonban ezt nem volt módja a rendőrségnek jelezni.
Az állampolgári jogok biztosa jelentésében hangsúlyozta, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény viszonya alkotmányosan nem kellően rendezett. A biztos szerint problémát okoz, hogy a közigazgatási eljárási törvény nem ismeri az objektív felelősség fogalmát, ezáltal elvben kizárt például, hogy a közigazgatási bírság a közigazgatási hatósági eljárás hatályos szabályainak megfelelően kerülhessen kibocsátásra.
Baleseti statisztikák 2008 (ksh.hu)
Szabó Máté kiemelte, hogy a jogbiztonság és az alkotmányos büntetőjog követelményével nem tartja összeegyeztethetőnek az objektív felelősség e formáját. Olyan közlekedési szabályszegésekért, ahol hagyományosan a felróhatóságon alapuló felelősségnek és a jogsértéssel arányos szankciónak kellene érvényesülnie, a törvény objektív felelősségen alapuló, rögzített összegű bírság kiszabását rendeli el.
Mint emlékezetes 2008. január 1-jétől vezették be hazánkban az objektív felelősség elvét. Ennek alkalmazásával a rendőrség a rendszám alapján eljárhatott az üzemben tartó ellen. Ezt főként a gyorshajtások esetén alkalmazzák, az elkészült fotó után a határozat mellé már csekket is postáznak. Azóta nem hivatkozhat az autós arra, hogy egy családtagja vezette az autót, akire nem tesz terhelő vallomást, kénytelen fizetni.
