Állatkerti gorillák, oroszlánok, hóleopárdok és hiénák is elkapták már a járvány kezdete óta a koronavírust a világ legkülönbözőbb pontjain, de Magyarországon hasonlóról nincs tudomása a szakembereknek, közölte a 24.hu megkeresésére Sós Endre, a Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ) alelnöke, az Európai Állatkerti Szövetség állatorvosi bizottságának elnöke.
Múlt hét végén a Bükkben befogott, majd később elpusztult szerválról derült ki a boncolást követően, hogy elkapta a koronavírust, ez az állat ugyanakkor nem állatkerti körülmények között élt, valószínűleg egy emberhez szokott, kedvtelésből tartott példány volt és a gazdájától kaphatta el a betegséget.
Tesztelnek, de hogyan?
Sós Endre, aki a Fővárosi Állat- és Növénykert vezető állatorvosa is egyben, lapunknak elmondta, a koronavírus-járvány kezelését illetően nincs tudomása egységes protokollról, minden állatkert, vadaspark egyéni elbírálása, hogy egy fertőzést hogyan kezelne.
– Fontos leszögezni, hogy vannak olyan nemzetközi példák, sikeresen átvészelt hasonló helyzetek mind Észak-Amerikában, mint Európában, amelyek megkönnyítik az eljárásrendet, mert az itt megszerzett tapasztalatok sok követendő információt adtak, ugyanakkor általános előírás állatok esetében még nincs a fertőzés kezelésére – magyarázta.
Kérdésünkre válaszolva Sós Endre elárulta, szükség esetén itthon is tesztelik koronavírusra az állatokat, de az elvégzett tesztekről nem készült regiszter, ezeket minden állatkert saját hatáskörében kezeli.
Orrváladékból, illetve bélsárból lehet ilyen teszteket végezni,
ezekről több állatkert vonatkozásában van tudomásunk, de összesítést nem tudunk. Természetesen ismerünk a koronavírusra nagyobb fogékonyságú állatcsoportokat, ahol nagyobb eséllyel lehet szükség mintavételre, ilyenek többek közt a nagymacskák és a főemlősök is. A vizsgálat lefolytatása pedig nagyban függ attól, hogy milyen típusú mintából történik és hogy az adott állatfaj, illetve állategyed mennyire együttműködő a vizsgálatot végzővel – mutatott rá a szakértő.
Mivel fertőzött állatról nem tudnak, a szerválon kívül tapasztalatok sincsenek a tünetekre vonatkozóan, de Sós Endre szerint a külföldi példák esetében elsősorban légzőszervi tüneteket írnak le.
Nem a véletlen szerencse műve
A MÁSZ alelnöke a megelőzés fontosságát is hangsúlyozta. – Nem csak a véletlen szerencse műve, hogy a budapesti állatkertben eddig nem jelent meg a vírus az állatokban, hanem azoknak a nagyon tudatos megelőző intézkedéseknek is jelentős szerepe van ebben, amelyeket már a vírus magyarországi megjelenésének kezdetekor bevezettünk – mondta.
Példaként említette az állatgondozók és a takarmány-előkészítők maszkviselését, amit már azelőtt elrendeltek, hogy 2020 tavaszán a bronxi állatkert nagymacskáinál az első állatkerti koronavírusos esetek ismertté váltak volna. – A főemlősöket, majmokat és más hasonló állatokat, akikre a koronavírustól függetlenül is általánosan igaz, hogy a legfogékonyabbak az emberi megbetegedésekre, eleve olyan férőhelyeken tartjuk, amelyek kialakításánál szempont volt, hogy minimális legyen a fertőzésveszély, elég csak az emberszabásúaknál alkalmazott páncélüvegekre gondolni – zárta szavait.
