Levente levelét olvasva az az érzés kerített hatalmába, hogy olvasónk nem elégedett maradéktalanul a 7-es buszcsalád átszervezésével. Észrevételeit a BKK-n túl nekünk is eljuttatta.
Engedjék meg, hogy gratuláljak a 7-es buszcsalád esetében véghezvitt, tömegpusztító tevékenységükhöz. Remek érzés látni, hogy olyan buszok szűntek meg, vagy alakultak át, melyeket a fél város napi szinten használt. A racionalizálás nevében most már sokkal több járatra szállhatunk fel gyakorlatilag ugyanazon a vonalon.
Persze ez csak az én feltételezésem, hiszen például a 7A jelzésű buszra kalandtúra jelleggel szállhattam fel tegnap a Keleti pályaudvarnál, mivel sem a buszmegállóban, sem a buszon nem sikerült semmilyen tájékoztatást találnom arról, hogy ez a szuper új járat merre fog csatangolni Zugló vadregényes tájain. (Szerencsére következetesek ebben a kérdésben, hiszen a Blaha Lujza téren a menetrendek között mazsolázva még nem tudtam a járat létezéséről, ott sincs róla semmi hír.)
A történethez vissza: annyira azért nem aggódtam, hiszen csak Dózsa György útig próbáltam eljutni. No, ilyen megálló mondjuk pont nincs, de nem is gond, hiszen a Reiner Frigyes park egy sokkal közérthetőbb és a többség által sokkal inkább ismert név, úgy, ahogyan maga a közterület is nagyobb jelentőségű a főváros életében, mint a Dózsa György út. (Továbbmenve egészen biztos vagyok benne, hogy Reiner Frigyes életével és érdemeivel is minden valamire való fővárosi polgár tisztában van.)
Reméljük, a táblagyártás azért jövedelmező üzlet a főnökeik számára. Esetleg a közeljövőben próbálkozzanak azzal, hogy megcserélik utcák neveit, az még mókásabb lenne. Gondoljanak bele, milyen tréfás lenne például megcserélni az Izabella úti és a Stefánia úti, vagy a Boráros tér és a Jászai Mari tér megállók nevét nevét! (A lényeg, hogy villamospótló autóbusz legyen bőséggel!)
