Kényes kérdést feszeget András nevű olvasónk levele. Az önkormányzati kampány kiemelt témája volt a hajléktalanok ügyének megoldása, azóta is heves vita folyik a városvezetés módszerének helyességéről, illetve helytelenségéről. Nem a BKV-figyelő tiszte igazságot tenni, azt azonban az alábbi levél is bizonyítja, hogy a probléma megoldása jócskán várat magára.
Félreértés ne essék: okozhat nekünk kényelmetlenséget, hogy emberek élnek otthon nélkül, az áldozatok azonban nem mi vagyunk, hanem az érintettek – ezt fontos hangsúlyozni. A téma érzékenységére való tekintettel olvasónk levelét szerkesztett és rövidített formában tesszük közzé. Kérünk benneteket, tartózkodjatok a sértő és érzéketlen hozzászólásoktól!
Tényleg szinte minden utazás során felmerül az emberben a kérdés, hogy “Ezért veszek bérletet..? Ezért fizetek?!”
Amikor nap mint nap hajléktalanok mellett kell utaznom, akik nem vesznek se jegyet, se bérletet, az nem kellemes érzés. Persze, ők is emberek, utazzanak, csak akkor nekem se kelljen bérletet vennem!
A múltkor történt, hogy jön a kedves ellenőr, mutatom neki a bérletemet, rábólint és továbbmegy, majd az előttem lévő hajléktalantól kéri a jegyet/bérletet. Csóválja a fejét, hogy neki sajnos olyan nincs…
Az ellenőr továbbmegy, és inkább elkezd b…ogatni egy anyukát, aki a sok cucca és a babakocsi miatt nem fért oda a jegylyukasztóhoz. Pedig volt neki jegye, csak nem tudta kilyukasztani, érthető okok miatt. Nem büntette meg, de szóváltásba keveredett vele, és ami még felháborítóbb, hogy a hajléktalant se szállították le a villamosról.
Ha csak egy védtelen ellenőr lett volna, még egy fokon megérteném, de két ellenőr volt, négy közterület-felügyelővel, és a négy közteresből kettő igencsak nagydarab, és erős volt. Kérdem én ezek után: ezért fizetünk?
