Közélet

“Nem látod, b.zmeg, hogy telefonálok?!”

Vajon milyen érzések kerítik hatalmába az embert, ha azt látja, hogy a buszvezető nem tudja kezelni az egyébként nem kezelhetetlennek tűnő problémát? Mennyire készülnek fel a BKV dolgozói egy “válsághelyzetre”? Képes-e garantálni az utasok biztonságát egy pánikba esett járművezető? Ezek a kérdések ötlöttek fel Richárd levelét olvasva, aki meglehetősen bizarr szituációba keveredett a minap a BPI-571-es rendszámú buszon.

A mai napon szomorú tapasztalatokat szereztem a 130-as járaton közlekedve, midőn menet közben a buszon kinyílt a hátsó ajtó, én hátul tartózkodtam és néztem a sofőrt: észreveszi-e, hogy így közlekedünk. De mivel nem csökkentette a tempót, gondoltam odamegyek és figyelmeztetem rá, hogy nyitva van a busz hátsó ajtaja.

Sajnálatos módon ő ezt szépen lerendezte: “nem látod, b..zmeg, hogy telefonálok?”. Gondolom, valamikor egy másik életben már lecimbiztünk vagy valami, hogy így reagált. Már ekkor legyintettem, és megvolt a véleményem arról is, aki ezt a sofőrt a pszichiátriai vizsgán továbbengedte.

Majd továbbutaztunk, közben ő többször is telefonos segítséget kért, gondolom a diszpécsertől, hogy mitévő legyen, mert ilyen még vele nem történt. Na, de eztán jött a lényeg mert amit a vásárcsarnokig művelt vezetés címszó alatt, az szinte minden utas véleménye szerint minden kritikán aluli volt.

Mint aki elvesztette maradék türelmét is – nem tudom mitől lett hirtelen olyan idegállapotban -, szinte reszketett, tiszta vörös lett az egész arca és végig ledudált minden gyalogost a zebrákról (nem is olyanokról beszélek, akik még le sem léptek a járdáról, hanem olyanokról akik már rég az úttesten voltak). Ledudálta az autókat is, amelyek a zebra előtt megálltak.

Arról nem is beszélve, hogy úgy átment a vásárcsarnok előtti piros lámpán, ahogy elő van írva, majd a tetőpont az azt követő zebra volt, ahol megint ledudálta a gyalogosokat, sőt majdnem bele is ment az ott közlekedők közé.

Ezt követően már az utasok is hangosan kezdték kérdőre vonni a sofőrt, hogy mit csinál, mert ez most már sok. Erre ő úgy nyilvánult meg, hogy kicsapta az ajtót és trágár káromkodások közepette leordított mindenkit, aki mert szólni neki. Arra hivatkozva, hogy ő az ajtó miatt ideges.

Hát nem hiszem hogy ez indok lenne arra, hogy így közlekedjen valaki, veszélyeztetve mások testi épségét. Arról nem is szólva, hogy ki szeretne egy idegbeteg sofőr társaságában utazni.

FRISSÍTÉS!

Több olvasónk is jelezte, hogy ezzel a rendszámmal 2001. óta nem közlekedik busz. Három eset lehetséges:

– a levél beküldője elírta a rendszámot,

– kamu a sztori, valakinek ez a hobbija,

– szándékosan megvezették a blogot – lejárató szándékkal.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a BKV-figyelő elsősorban fogyasztóvédelmi blog, amely utasészrevételekkel, utaspanaszokkal foglalkozik. Lehetetlen minden sztorit ellenőrizni, kénytelenek vagyunk megbízni az olvasóink által küldött levelek igazságtartalmában. Aki szándékosan meg akarja vezetni a blogot, az kárt okoz, ezzel a bizalommal él vissza, ellehetetlenítni a munkánkat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik