Kína olyan módszerekkel nyújtja hitelei jelentős részét az Új selyemút programban részt vevő feltörekvő országoknak, amelyek nem jelennek meg a hivatalos statisztikában, ezért ezek az adósságok rejtve maradnak a nemzetközi szervezetek előtt. Ráadásul Peking ügyel rá, hogy az adósok fizessenek, amikor eljön a törlesztés ideje – írja a napi.hu.
Az Új selyemút programban részt vevő 165 ország összesen 385 milliárd dollárral tartoznak Kínának, miután hitelt vettek fel a program egy-egy projektjére, idézi a portál a Guardian cikkét. „Ezt az összeget a nagy nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, hitelminősítők) rendszeresen alulbecslik, mert csak a jól látható kölcsönökkel számolnak. Az amerikai AidData kutatócsoport vizsgálata azonban figyelembe vette különleges célú, illetve a félig-meddig magánhiteleket, így egy a valóságoshoz jóval közelebb álló összeget kapott.”
Több mint 40 olyan, alacsony vagy közepes jövedelmű ország van, amely GDP-jének legalább 10 százalékával tartozik Kínának. Ez az egy hitelezőnek való kitettséget nézve jelentősnek nevezhető.
Az Új selyemút programot 2013-ban indították útjára, célja infrastrukturális – vasúti, közúti, kikötői, egyéb logisztikai – fejlesztésekkel megteremteni a szárazföldi kapcsolatot a kínai áruk szállításához Európába, a Közel-Keletre és Afrikába. Az útba eső szegény országok a program részeként épülő projektekre vették fel számtalan hitelt, ismerteti a portál.
Amúgy a Budapest-Belgrád, kínai hitelből építendő vasúthálózat is az Új Selyemút része, óriási összegű terhet ró Magyarországra, és megtérülését egy-két ezer év alattra teszik.
„Míg kezdetben a kínaiak államközi hiteleket adtak a beruházásokhoz, az idő előrehaladtával 70 százalékra nőtt azoknak a kölcsönök az aránya, amelyeket állami vállalatokon, bankokon, közös vállalkozásokon, magánintézményeken vagy speciális befektetési alapokon keresztül adtak. Ennek eredménye az, hogy ezek az adósságok kikerülnek a központi kormányok szigorú jelentési kötelezettsége alá tartozó hitelek közül.”
