A törvényjavaslat általános vitáját már 2005-ben lefolytatta a parlament, amikor a képviselők el is fogadtak több, a lakásmaffia-jellegű tevékenység visszaszorítását célzó jogszabálytervezetet. Ezt a javaslatot azonban visszavonták, az átdolgozott tervezetet az igazságügyi tárca elkészítette, és a tavaszi ülésszakon kerül újra napirendre.
Ellenőriznék az adatok valódiságát is
A hatályos jogszabályok az okirati formában létrejött szerződések megkötésénél a szerződés érvényességi kellékeként többek között ügyvédi ellenjegyzést, vagy közjegyző által készített közokirati formát követelnek meg. Az ügyvéd az okirat ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat tartalma megfelel a felek akaratának és a jogszabályoknak, illetve, hogy az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte, vagy helyettese előtt írta alá, illetve aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.
Az ügyvéd és a közjegyző a felek személyazonosságáról a személyi igazolványból, jogosítványból vagy útlevélből győződhet meg. Szerződéskötéskor azonban az igazolványban szereplő adatok valódisága nem ellenőrizhető. A jogszabály elfogadásával azonban lehető válna, hogy az ügyvéd és a közjegyző a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásaihoz elektronikusan csatlakozva összevesse az ügyfél személyazonosításra szolgáló adatait a hivatal nyilvántartásaiban szereplő adatokkal. Ezzel elkerülhetővé válna az elveszett, ellopott, megsemmisült, hamisított, illetve a nyilvántartásban nem szereplő igazolványok felhasználása.
Mivel a végrehajtási eljárásban is szükséges a felek pontos azonosítása, az adatellenőrzés lehetőségét a végrehajtókra is kiterjesztenék; ők a kormányzati portálon keresztül tudnának a nyilvántartáshoz kapcsolódni. A bíróságok alkalmazásában álló megyei végrehajtók pedig nem önállóan, hanem a bíróság által megszervezett, ellenőrzött módon és a bíróság technikai eszközeivel használhatnák a nyilvántartást.
A jogszabályváltozások a tervek szerint 2008-ban lépnek hatályba, eddig a technikai feltételeket is meg kellene teremteni.
Az ügyvéd ingatlan- és cégügyekben kérhet adatokat
A személyazonosság valódiságának ellenőrzése az ügyvédeknek egyrészt olyan ingatlanügyletekkel kapcsolatosan nyílik meg, ahol tipikusan felmerül az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések veszélye: ilyenek a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, vételi jog, jelzálogjog keletkezését, módosulását, megszűnését érintő szerződések.
Együttmûködõ partnerünk a Nádas Ügyvédi Iroda
Emellett az adatellenőrzés egyes cégügyletekre is kiterjed majd: a társasági szerződés (alapító okirat) és azok módosítására, valamint a cégben lévő vagyoni részesedés átruházására vonatkozó szerződés elkészítésére. Cégalapításkor ráadásul nemcsak az ügyfelek személyi adatait kell majd ellenőriznie az okiratot szerkesztő ügyvédnek vagy közjegyzőnek, hanem a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan megfelelőségét is. Nemcsak az ingatlannyilvántartást és bérleti szerződést kell megvizsgálni, hanem a cégbíróságtól is lekérhető olyan csoportos cégadat, amiből kiderül, hogy ugyanez az ingatlan be van-e már jelentve más cég székhelyéül is.
Az ügyfelet is tájékoztatni kell
Adatvédelmi követelmények miatt az ügyvéd az ellenőrzés megkezdése előtt írásban lesz köteles tájékoztatni a felet az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról és módjáról, a közreműködés megtagadásáról, valamint az ellenőrzött adatok felhasználásáról. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá az ellenőrzéshez, akkor a nyilvántartásból csak az igazolvány érvényességére vonatkozó adatok kérhetők majd le.
Amennyiben az ügyvéd meggyőződik arról, hogy az okmányt jogosulatlanul használták fel, bejelentést kell tennie az illetékes rendőrkapitányságnál és meg kell tagadnia a közreműködést a szerződéskötésben.
A közjegyző mindig ellenőriz
A közjegyző valamennyi közjegyzői okirat elkészítésekor köteles lesz meggyőződni a fél személyazonosságáról, az igazolványának érvényességéről a nyilvántartásokban szereplő adatok lekérésével. Ezért a közjegyzők a jövőben akkor is kötelesek megtagadni a jogügyletben való közreműködést, ha az ügyfél nem szolgáltat adatot személyazonosságának megállapításához, vagy a nyilvántartás adatai nem egyeznek az igazolványban szereplőkkel, vagy az igazolvány érvénytelen.
A törvényjavaslat szerint az adatok másolatát az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig kell tárolni, ezt követően meg kell semmisíteni. Az adatokat csak a bíróságnak, a büntető ügyben eljáró hatóságnak és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamarának lehet kiadnia.
A „Jogi sarokban” a Nádas Ügyvédi Iroda folyamatosan tájékoztat a közvéleményt érdeklő jogszabályokról, ezek változásairól, tervezetekről, alkalmanként egyedi esetekről. Az olvasók által felvetett problémákra – amennyiben ezeket a többi olvasó számára is érdekesnek tartja – jogi megoldási javaslatokat kínál. A konkrét ügy megoldása azonban ügyvédi tevékenység, amihez az események és iratok teljes ismerete szükséges, és meghaladja a rovat lehetőségeit.
