Sós Tamás 1998 óta töltötte be a megyegyűlés elnöki tisztét, és pénteken úgy választották újra, hogy, hogy Ambrus Zoltán, a polgári frakció képviselője bejelentette, hogy kilép a Fidesz vezette képviselőcsoportból, és függetlenként foglal helyet a testületben; majd megszavazta az elnök és tisztségviselők személyét.
Erre azért volt szükség, mert az október 1-jei önkormányzati választásokon egyaránt 20-20 mandátumot szerzett az MSZP és – szövetségeseivel együtt- a Fidesz. Az így kialakult patthelyzet eddig megakadályozta a testület törvényes működését.
Utolsó pillanatban
Az elnök megválasztására az utolsó pillanatban került sor. A testület polgári, illetve szocialista frakciójának vezetői ugyanis éppen csütörtökön jelentették be közös sajtótájékoztatón, hogy a működőképesség mielőbbi helyreállítása érdekében feloszlatja önmagát oszlatja a hevesi megyegyűlés. Az aláírt megállapodás szerint az önfeloszlatásról szóló határozatot a megye költségvetésének elfogadását követően, március 9-én kellett volna meghozni április 2-i hatállyal. Ezt követően pedig 72 napon belül kerítettek volna sort az új választásokra.
Minderre azt követően került sor, hogy a közigazgatási hivatal, az önkormányzat jogszabálysértő működése miatt már kezdeményezte a megyegyűlés feloszlatását. Ezt egy hosszú procedúra végén az Országgyűlés hivatott kimondani. Az önfeloszlatásról szóló megállapodással ezt előzték volna meg az ellenérdekelt felek.
Több kompromisszum zátonyrafutott
A Fidesz mindvégig azzal érvelt, hogy szövetségeseivel együtt 940-nel több voksot szereztek október 1-jén, mint a szocialisták, ezért igényt tart a testület irányítására. A szocialisták viszont azt mondták, hogy a Fidesz egy ötpárti szövetség keretében, ők viszont egyedül szereztek 20 mandátumot, vagyis az MSZP a közgyűlés legnagyobb pártja. Az MSZP frakció képviselői hozzátették, hogy a megye által fenntartott 41 intézmény működésének megőrzése, illetve a 4300 dolgozó érdekében döntöttek az önfeloszlatás mellett.
Korábban már számos kompromisszumos javaslat zátonyra futott. A szocialisták a többi között az elnök jogkörével megegyező alelnöki posztot, a bizottságok vezetésének többségét ajánlották a Fidesznek. Végül az volt a javaslatuk, hogy vezessék rotációs rendszerben a megyegyűlést, sőt az első kétéves ciklust átengedték volna a Fidesznek. A jobboldali tárgyalódelegáció viszont azt közölte, hogy vagy fideszes elnököt választ a testület, vagy új választásra kerül sor.
Meglepődés, kivonulás
A pénteki közgyűlés elején általános meglepetésre az ülést vezető korelnök bejelentette: Ambrus Zoltán levélben tájékoztatta, hogy ezentúl nem a polgári frakció keretein belül, hanem függetlenként folytatja munkáját. A Fidesz kivonulással reagált a történtekre, így csupán a 20 szocialista képviselő és Ambrus Zoltán szavazott az elnök személyére. Végül 21 szavazattal, ellenszavazat nélkül választották újra a közgyűlés élére Sós Tamást.
A megyegyűlés feloszlatása esetén csaknem 50 millió forintot emésztettek volna fel a megye költségvetéséből az új választások, ez a pénz pedig hiányozna az intézmények kasszájából a feszített költségvetési körülmények között – indokolta döntését az MTI-nek Ambrus Zoltán. Egyben cáfolta, hogy a szocialista pártban folytatná a politizálást.
Herman István, a polgári frakció elnökjelöltje a demokrácia megcsúfolásának nevezte a történteket. Mint mondta, derült égből villámcsapásként érte a képviselői döntés. Úgy értékelte a helyzetet, hogy Ambrus Zoltán a „szocialista párt vazallusává, Hegedűs hadnagyává” vált.
Sós Tamás megválasztása után elmondott beszédében azt hangsúlyozta: a legfőbb cél a mindennapi nyugodt, békés munka feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében – mint mondta – a szocialisták nevében felajánl a polgári frakciónak két társadalmi alelnöki és négy bizottsági elnöki tisztséget.
Fidesz: az MSZP hazudott
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján az üggyel kapcsolatban azt mondta: az MSZP és a Fidesz csütörtökön közösen jelentette be azon szándékát, hogy feloszlatják a közgyűlést, ehhez képest azonban az MSZP meghazudtolta korábbi kijelentését, és „nyilvánvalóan valamilyen korrupciós cselvetéssel, árulás útján” elérték azt, hogy az emberek Heves megyében ismételten ne mondhassanak véleményt arról, kikre szeretnék bízni a megye vezetését.
„Árulás történt” – jelentette ki a politikus, aki szerint az MSZP ugyanazt csinálja Heves megyében, mint az országos politikában: „nyílt és szervezett hazugsággal és korrupcióval szerzi meg és tartja magánál a hatalmat”.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása az ügynek a párton, illetve a megyei szervezet belül, Szijjártó Péter úgy válaszolt: minden bizonnyal lesz folytatás. A Fidesz szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a Heves megyei közgyűlési választáson a Fidesz listáira majdnem ezerrel többen szavaztak, mint a szocialistákéra, egy felmérés szerint pedig a hevesiek 95 százaléka azt támogatta volna, hogy a közgyűlés oszlassa fel magát, és legyenek új választások.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
