A síelők idei versenyszezonja egyelőre nem róluk, hanem a vancouveri “tavaszi” olimpián már megismert problémáról, a kóros hóínségről szól. Több Világkupa-versenyt le kellett mondani, illetve áthelyezni.
A magyarok nagyrészt kimaradtak a zűrzavarból. Idén nincs világbajnokság a síelőknél, a szezon hazai szempontból kiemelkedő versenyének mindenképpen a január 5-én kezdődő, első ifjúsági téli olimpia számít.
Egyelőre még zajlik a harc az ötkarikás csapatba kerülésért, ami biztos, hogy minden szakágban lesz magyar induló, alpesiben és északiban is, még magyar síugrónak is drukkolhatunk majd Innsbruckban, az 1964-es és ’76-os téli olimpia helyszínén.
A minél eredményesebb szerepléshez persze tisztességesen fel kell készülni, ehhez pedig mi kell?
Az bizony, pénz.
Az ifi olimpiára való, nem olcsó felkészüléshez a Magyar Olimpiai Bizottság ígért valamikor támogatást – ami bő egy hónappal a rajt előtt még mindig nem érkezett meg a szövetséghez…
Ami a nagyokat illeti, ők már Szocsi felé kacsintgatnak, a 2014-es téli olimpiai kvalifikációért siklanak és futnak, és arra készülnek, hogy alanyi jogon lehessenek ott a Krím-fészigeten, ne pedig a nemzeteknek kiosztott kvótákból kapjunk.
Persze ezt elérni sem olcsó mulatság. A síelés pénzbe kerül, ezzel az a cirka 600 ezer magyar hobbisíelő is tisztában van, aki telente egy-két alkalommal áll sílécre és ül be a hüttébe.
A síbérletet, a forralt borozást meg egyebeket a átszámolva: egy élvonalbeli alpesi síző teljes szezonja 8-10 millió forintba kerül, amit a szövetség messze nem tud teljes egészében állni, a szponzorokat annyira nem vonzó magyar versenysíelőknek kemény önköltségeik vannak.
A legnevesebb magyar alpesi sízőtől idén sokat vár a szakma.Tavaly nem sokkal a Garmisch-Partenkirchenben rendezett alpesi vb előtt sikerült hosszas huza-vona után honosítani az erdélyi Miklós Editet, aki kellemetlen, sőt, súlyos lábujjsérüléssel tért vissza a világbajnokságról, ahol a magyarok remekeltek.
Miklós Edit a 2011-es alpesi vb szuper-óriás-műlesikló versenyén:
Miklós Edit „lábujjkái”, ahogy ő mondja, már rendben vannak, a gyors számokban érdekelt síelőnő hét közben Ausztriában edz, csak víkendre jön haza, az ő első Vk-fellépése január 5-én, a németországi Bad Kleinkirchheimben lesz.
A hírek szerint remek állapotban van, a szövetség abban bízik, hogy idén túlszárnyalja előző eredményeit – vb nélkül is.
A több alpesi versenyzőnk közül Berecz Anna egy alaszkai egyetemen tanul ösztöndíjasként, és amerikai kontinentális viadalokon indul, de a magyar válogatott is számíthat rá, elsősorban a tengerentúli Világkupa-viadalokon, Döme Zsófia a szezont anyagi okok miatt kihagyja.
Ami férfiakat illeti, idén alpesi Vk-versenyeken egy magyar támadja majd a lejtőket, a szlalom-számokban érdekelt Farkas Norbert. Szepesi Bertold sérült, legfeljebb a szezon végén csatolhat versenyen lécet, az osztrák edzővel készülő Bujtás Csaba kisebb nemzetközi versenyeken indul.
“Szőcs Emőke eddigi legjobb eredménye egy váltóban elért 6. helyezés a junior vb-n, még román színekben. Az ő honosítása rekordgyorsasággal, három nap alatt lezajlott, ráadásul a hétvégi Vk-viadalra időn túl sikerült benevezni, köszönet érte az IBU-nak és a román szövetségnek” – folytatta a sportvezető.
Kapitány Ildikó hozzátette: Szőcs sífutásban is szeretne a szezonban indulni, de most az a legfontosabb feladata, hogy a Ostersundban az EBU-viadalon az első három helyezetthez képest 15 százalékon belül legyen a szombati vagy vasárnapi varsenynapon, mert akkor a következő három Vk-versenyen indulhat..
Az északi számokban részben generációváltás történt, bár általánosságban is elmondható, hogy a magyar sísportban a fiatalok dominálnak.
Az elmúlt három téli olimpián részt vett sífutó, Tagscherer Zoltán visszavonult, testvére, Imre pedig a biatlonozást fejezte be, legalábbis egyelőre levette a puskát a hátáról, sífutóként viszont folytatja. A fiataloságot Kónya Ádám képviseli, aki egy osztrák sígimnáziumban tanul.
Szőcs Emőke szombaton biatlonozik először magyarként:
