Lamperth Mónika a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének pénteki közgyűlésén Füzesgyarmaton elmondta: a most hatályos országgyűlési határozat és kormányrendelet szerint a 168 kistérség közül 95 számít hátrányos helyzetűnek, és ezen belül is van még 48 olyan, ami az úgynevezett leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik.
A készülő új szabályozás elvei még nem mutatják, hogy konkrétan melyik kistérség hová kerül, de a modellszámítások szerint nagyjából hasonló eredmény várható, vagyis a 95 hátrányos helyzetű kistérségből 92-93, és a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségből mintegy negyven marad.
A miniszter szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eszközöket rendelnek egy-egy ilyen kategória mellé. A mostani határozattervezet, amely már ott van az országgyűlés asztalán, a korábbi három mutató helyett ötöt tartalmaz.
“Megerősítettük a szociális és társadalmi mutatókat, mert azt mondjuk, hogy ahol rossz szociális helyzetben él a népesség, oda nagyobb erőket kell koncentrálni” – szögezte le. Hozzátette: kifejezetten ebbe az irányba, egy igazságosabb, a leszakadókat jobban támogató szisztéma felé szabad haladni.
A területfejlesztési források tekintetében ez a rendszer leginkább a hazai források elosztásánál jelentett mércét, a miniszter szerint azonban ezeknek a térségeknek az uniós forrásoknál és pályázatoknál is előnyt kell élvezniük.
