Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak – fejtette ki a jegybank elnöke a magyarnemzet.hu-n vasárnap megjelent, „Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?” című írásában. Matolcsy György úgy fogalmazott: a forint 75. születésnapján kötelező mérlegre tenni a magyar forint kivezetésének és a közös euró bevezetésének dilemmáját.
Az MNB elnöke szerint forinttal jobban lehetett kezelni a 2020/2021-es válságot, mint az euróval. Magyarország kisebb mértékű gazdasági visszaesést szenvedett el 2020-ban, mint az eurózóna, és a válság során is közeledett fejlettségben az EU-átlaghoz. Az eurózónánál gyorsabb a magyar gazdaság újraindítása. Magyarország már 2021 végére helyreállítja a 2019. év végi GDP szintet, amit ugyanakkor várhatóan még nem érnek el az eurót használó tagállamok – jelezte.
Miután a pénzmennyiség bővítése bizonyult a fő válságkezelési eszköznek, ezért a jobb magyar eredmény a forintnak köszönhető. A magyar pénzügyi rendszer az MNB önálló pénzpolitikája révén olyan célzott eszközöket használt a válság kezelésére, amire az eurózóna nem volt képes – hangsúlyozta Matolcsy György.
Hozzátette: a közös euróval az eltérő helyzetben lévő eurózóna-tagok nem tudtak differenciált, az egyes országok sajátosságait figyelembe vevő eszközöket bevezetni. Ezzel szemben a magyar eszközök jól céloztak és jó hatásfokkal működtek az NHP Hajrá!, a hosszú moratórium, a fedezett hitelek, az eszközvásárlások és a rugalmas kamatpolitika révén.
A jegybank elnöke kitért arra is, hogy a 2007/2009-es válságot forintra épülő gazdaságpolitikával eredményesen lehetett kezelni, az euróval pedig nem, valamint a 2013 utáni növekedési, majd felzárkózási fordulat a forintra épült.
Matolcsy György szerint az euró első két évtizede több kudarcot hozott, mint sikert. Az első 20 év csak Németország és Hollandia számára hozott nyereséget, az összes többi tagállamnak veszteséget, a déliek számára pedig történelmi mértékű veszteséget – írta, hozzátéve, hogy jobban teljesítettek azok, akik kimaradtak az eurózónából.
Gazdaságtörténeti tény, hogy az eurózóna mindegyik tagállama még euró nélkül érte el a csatlakozáskor meglévő fejlettségi szintjét, tehát így lett fejlett és gazdag. Nem az euró hozott gazdagságot, hanem a nemzeti fizetőeszköz,
fogalmazott az MNB elnöke. Érdemes nagyra értékelni a forintot és keresni az euró átvételének biztonságos, tehát sikert ígérő időpontját – fogalmazott írásában Matolcsy György.
(MTI)
