Nem tartunk senkit sem vissza. Végül is, nem mi vagyunk a végső céljuk. A felvilágosult, meleg, kényelmes Európa felé tartanak
– nyilatkozta Aljakszandr Lukasenka.
A litván belügyminiszter, Agne Bilotaite arról beszélt a vészhelyzet pénteki bejelentésekor, hogy nincs olyan kihívás, amit ne tudnának kezelni, de fontos, hogy rendelkezzenek a jogi, technikai és logisztikai eszközökkel ahhoz, hogy gyors döntésekkel reagálhassanak, ha belarusz diktátor beváltja a fenyegetését. Felkereste a hárommilliós ország összes önkormányzatát is, hogy mennyi embert képesek befogadni, és ez mennyibe kerülne.
Jelenleg naponta több mint száz migráns lép be illegálisan az országba, főként Druskininkainál, a lengyel-litván-fehérorosz hármashatárnál.
„Minden éjjel kapunk el csoportokat. A számuk növekszik. A nyomás növekszik a határőrökön és a menekültüggyel foglalkozó intézményeken. Teljesen világos, hogy Fehéroroszország Litvániát célozza” – mondta a Washington Postnak Arnoldas Abramavicius belügyminiszter-helyettes
Litvánia szerint ez Lukasenka EU elleni „hibrid háborújának” része. A diktátor az unió szankciói és a belarusz ellenzék támogatása miatt idén már nem először fenyegetett azzal, hogy eddig megállította a határnál a „drogokat és migránsokat”, illetve a nukleáris anyagokat, de ezentúl ez nem így lesz.
Litvánia eddig általában befogadta a – többnyire Irakból, illetve Iránból, Szíriából, afrikai államokból és Fehéroroszországból származó – migránsokat, egy sátortáborba helyezték el őket, és egy újabbat terveznek építeni.
Abramavicius arról is beszélt a Postnak, hogy eddig nem találkoztak ilyen migrációval az országban, többnyire korábbi szovjet, közép-ázsiai államokból érkeztek hozzájuk, azok is kevesen. Most 75 százalékuk Irakból jön, és „általában azt sem tudják, melyik országba léptek be. Csak annyit, hogy ez Európa.”
Sokan menedékkérelmet nyújtanak be, papírok nélkül érkeznek. Elhelyezésük Vilnius liberális polgármestere, Remigijus Simasius szerint problémát okoz, ezért úgy véli meg kéne üzenni a nemzetközi közösségnek és a potenciális migránsoknak, hogy
mi nem az az ország vagyunk, amely tárva hagyja a kapukat, és ahol majd rózsákon fekhetnek és jól ellesznek.
Szerinte kerítésre vagy élő akadályra van szükség, mert lehet, hogy most még csak pár száz migránsuk van – akiket humanitárius okokból be is kell fogadniuk –, de akár tízezrek is jöhetnek. Ez főleg télen okozhat gondot, ha a fehéroroszok továbbra sem ellenőrzik a határaikat, hiszen addigra több ezer menekült érkezhet ide, elhelyezésük sátortáborokban erősen kérdéses, mondják mások is Simasiuson kívül.
A jelek szerint Belarusz központilag gyűjti az embereket, hogy aztán Litvániába szállítsák őket busszal. De az is lehet, hogy csak az embercsempészeknek segítenek a fehérorosz hatóságok az új útvonal megmutatásában. Abramavicius szerint egy hét alatt négy gép érkezett Minszkbe, onnan viszik busszal az embereket a kevesebb, mint 150 kilométerre levő határhoz – legalábbis erről nyilatkozott a litván hatságoknak több menedékkérő is. 10-12 fős csoportokban lépik át az erdővel körülvett határt, a kábítószer-csempészet növekedését viszont egyelőre nem tapasztalták a litvánok.
Bilotaite a veszélyhelyzet kihirdetése mellett
- felvette a kapcsolatot Görögországgal azzal kapcsolatosan, hogy miként kezelik a papírok nélküli és információadást megtagadó migránsokat;
- bejelentette, hogy tíz napra rövidítik a menedékjog elbírálásának határidejét;
- és tisztviselőket küldtek Irakba és Törökországba, hogy megvitassák a migránsok visszatérésének lehetőségeit.
Az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex egyelőre tíz embert és járműveket küld, főleg Litvániába – de Lettországba is –, valamint ígéretük szerint még ebben a hónapban további 30 munkatársat.
Lukasenka a litván reakciókat „nyafogásnak” nevezte, és arról is beszélt, hogy nem engedi visszatoloncolni a menekülteket az országába, mint fogalmazott, nem lesznek „szűrőtábor”. Ez csak megerősítette Minszk múlt heti bejelentését, miszerint felfüggeszti az EU-val kötött megegyezést az illegálisan a határt átlépő migránsok visszafogadásáról.
Többfrontos támadás
A diktátor keddi, a fehérorosz állami hírügynökségnek adott nyilatkozata pont azon a napon jelent meg, amikor 14 év börtönre ítélték Viktar Babarika ellenzéki politikust, aki a tavalyi választáson ki akart állni a Lukasenka ellen. Az elnöki indulásához 430 ezer aláírást gyűjtött, bőven többet a szükséges 100 ezernél, de a választási bizottság elutasította a jelöltségét, hogy aztán júniusban pénzmosás és vesztegetés gyanúja miatt le is tartóztassák. Az Európai Külügyi Szolgálat szerint „ez egy az utóbbi idők 125 igazságtalan és önkényes ítélete közül”, és Babarika azonnali szabadon engedését követeli. Jelenleg 534 politikai okokból fogvatartott ember lehet az országban.
A londoni központú Chatham House közvélemény-kutatása szerint egy független választáson Babarika kapná a legtöbb szavazatot, 25 százalékot, míg Lukasenka 23-at.
Hamarosan dönthetnek Szjarhej Cihanovszki ügyében is, ő szintén az ellenzék egyik vezetője volt, míg le nem tartóztatták a választás előtt, és aki helyett végül felesége, Szvjatlana Cihanovszkaja indult, azt sokak szerint valójában meg is nyerve a szavazást, szemben a hivatalos állásponttal, ami szerint Lukasenka hatodszorra is győzni tudott. Cihanovszkaja a választás után Litvániába menekült, ott tartózkodik jelenleg is.
A diktátor megpróbál úgy tenni, hogy az irányítása alatt van minden, és nem fél senkitől. De ez sok szempontból nincs így
– mondta egy Lengyelországba menekült ellenzéki vezető, Pavel Latusko, aki kirakatpernek nevezte Babarika ügyét.
A tavalyi választás körüli megmozdulások komoly csorbát ejtettek az addig szinte bebetonozott hatalmúnak tűnő Lukasenka megítélésén, majd az ellenzékiek brutális elnyomása követte az elcsalt választás miatti tüntetéseket. Májusban egy Ryanair gépet is eltérítettek a fehéroroszok, hogy aztán letartóztassák az azon utazó ellenzéki Roman Pratasevicset. Két német szervezet irodáját is bezáratták ebben a hónapban.
Cserébe az EU, Nagy-Britannia, az USA és Kanada is több szankciót léptetett életbe, hogy – Heiko Maas német külügyminiszter szavaival élve – „kiszárítsa pénzügyileg” a rezsimet, amely nemcsak a migrációval fenyeget – egészen hasonlóan, mint tette/teszi ezt Törökország –, hanem a nyugati cégek ténykedésének és az EU, valamint Oroszország és Kína közötti útvonalak lezárásával is. A nyugat szankciói főként a fehérorosz fő exportcikkeket érintik, mint az olaj, a dohány, a kálisó, illetve megnehezítették az európai biztosításokhoz, pénzügyekhez való hozzáférést is.
Lukasenka célja a fenyegetéssel ugyanúgy lehet az, hogy enyhítéseket érjen el az EU-nál, vagy hogy még jobban elbarikádozza magát a Nyugattól, és még szorosabb szövetséget alkothasson az oroszokkal.
A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy rövid időn belül látogatást tett Litvániában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Michel jövő héten találkozik az iraki miniszterelnökkel is, hogy a migránsok visszafogadásáról tanácskozzanak.
