Nagyvilág

Fudan se kell Ausztráliának, hogy Kína beleszóljon az oktatásba

William WEST / AFP
William WEST / AFP
A kínai diákok félnek megszólalni bizonyos témákban, de egyes oktatókat is nyomasztanak az egyetemeken.

Az utóbbi fél-egy évben sorra érkeznek a hírek a nagyon megromlott ausztrál-kínai viszonyról: kémügyek, gazdasági szívatások, egymás kritizálása terheli Canberra és Peking viszonyát. Ami most a magyar olvasóknak is érdekes lehet a Budapestre tervezett Fudan Egyetem okán, hogy úgy tűnik, Kína nyomásgyakorlással beleszól az ausztrál egyetemeken folyó munkába is – írja a BBC News.

A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet nyilvánosságra hozott egy közel 50 interjúval készített jelentést, amiben kínai diákok és Kínával foglalkozó tanulmányok oktatói mondták el véleményüket arról, mennyire fejezhetik ki magukat szabadon. A megfejtés persze lesújtó: szinte semennyire. Ez márpedig veszélyezteti az akadémiai szabadságot az országban.

Fontos háttérinfó, hogy több ezer kínai diák tanul fizetős szakokon ausztrál egyetemeken, a koronavírus előtt a külföldi diákok 40 százaléka kínai volt (most cirka 160 ezren vannak).

A diákokat nem ausztrál földön zaklatja Kína. A HRW legalább három olyan esetről tud, hogy egy diák valami olyat osztott meg vagy írt ki közösségi oldalán, ami nem tetszik a kínai vezetésnek, és ezért otthon maradt családtagjait vegzálni kezdte a rendőrség. Egy másik diák demokráciát népszerűsítő Twitter-oldalt indított, őt börtönnel fenyegették. Sok diák attól tart, szintén kínai társai spionkodnak, jelentik, ha bárkin bármi gyanúsat látnak. A helyzet amúgy a 2019-es hongkongi demokráciapárti tüntetések után lett súlyosabb e téren.

Az oktatóknak se jobb

Ha valaki részt vett valamelyik Kínát bíráló ausztrál megmozduláson, előfordult, hogy verbálisan vagy online zaklatták, nyilvánosságra hozták személyes adatait. Sokan ráadásul nem jelentik az egyetemek felé az ilyen eseteket, nem bíznak az intézményvezetésekben, amik sokszor jóban akarnak maradni Kínával. Az oktatókat is zaklatják, ha azok a Pekingtől független álláspontot mutatnak be Tajvanról, Tibetről, Hongkongról vagy az ujgur területekről. Sokszor az egyetemek vezetése szól az oktatóknak, hogy nyilvánosan ne beszéljenek Kína politikájáról, esetleg bizonyos eseményeket ne tartsanak meg.

A HRW szerint az Ausztráliában tanulók többsége nem ilyen agresszív, a többség elszenvedője ennek a nyomásnak.

Kína a HRW jelentését elfogultnak tartja, ahogy magát a szervezetet is, ami Peking szerint a „nyugat politikai eszköze” (holott a HRW bőven szokta kritizálni a nyugati kormányokat is). Az ausztrál kormány ezzel szemben aggasztónak nevezte a felmérés eredményeit. 2019-ben már felállítottak egy csapatot, ami megpróbál a kínai egyetemi nyomulással szembeszállni. A kérdéskörben parlamenti vizsgálat is indult, aminek eredményeit júliusban teszik közzé.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik