Földesi-Szabó László, az Egymásért-ügy gyanúsítottja azt állítja, hogy el tud számolni azzal a pénzzel, amelyet a vámnyomozók szerint az alapítvány nem fizetett be vámként és áfaként az ellene és társai ellen indított csempészési ügyben.
Arra a kérdésre, hogyan tud elszámolni az 1,22 milliárd forintos összeggel, azt mondta: a Herba Zrt., amely bizományosi értékesítésre vette át díjmentesen a távol-keletről behozott élelmiszeradományokat, mintegy 1,4 milliárd forinttal tartozik az alapítványnak.
Hongkongi csomag
Az Egymásért-ügyben Földesi-Szabó Lászlót és hat társát azzal gyanúsítják a vámosok, hogy Hongkongból kapott élelmiszer-adományokat a Herba Zrt.-n keresztül jogellenesen értékesítettek magyarországi üzletláncoknak.
A vámosok szerint a hatályos jogszabályok alapján az adományok ilyen jellegű értékesítését be kellett volna jelenteni, illetve áfát és importvámot kellett volna fizetni utána. A gyanúsításban szereplő csempészettel a vámnyomozók szerint a meg nem fizetett vám, illetve áfa összege 1,22 milliárd forint.
Az ügyre azt követően derült fény, hogy a vám- és pénzügyőrség április 13-án több budapesti vállalkozásnál és az Egymásért Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítványnál házkutatást tartott.
Szakértő vs. vámhatóság
Az alapítvány sajtótájékoztatóján részt vett Máté János igazságügyi vámszakértő is, aki szerint nem történt bűncselekmény, a vámhatóság eltérő jogértelmezése miatt indult a büntetőeljárás.
Radács Gyula, Földesi-Szabó László ügyvédje kifejtette: álláspontja szerint ugyancsak nem történt bűncselekmény. Hozzátette: a nyomozóhatóság indokolatlanul húzza el a nyomozást és információi szerint olyan nyomozati cselekményeket végez, amelyekhez nincs hatásköre. Példaként említette, hogy a nyomozóhatóság olyan tanúkihallgatásokat végzett, amelyek semmilyen összefüggésben nincsenek a csempészettel.
Földesi-Szabó László és Radács Gyula ügyvéd (mti.hu)
Mint mondta, ha értesülései igazak, akkor a vámhatóság olyan, általa feltételezett bűncselekményekben, csalásban, sikkasztásban nyomoz, amelyre nincs hatásköre. Ezekben az ügyekben ugyanis nem a vámhatóságnak, hanem a rendőrségnek kellene nyomoznia. Hozzátette: mindezek alapján a vámnyomozók megszegték a törvényt, jogszabálysértő módon jártak el és ezért panaszbeadványt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez.
Eltérő jogértelmezés
Földesi-Szabó László közölte: az alapítvány a jogszabályoknak megfelelően végezte tevékenységét. Hangsúlyozta: az a folyamat, amelyet a nyomozóhatóság csempészetként értékel, az ő jogértelmezésük és a szakértő szerint sem volt jogellenes.
Arra a kérdésre, hogy az alapítvány az eljárás megkezdése óta kapott-e élelmiszeradományt és azt milyen módon használta fel, Földesi-Szabó László azt mondta: tavaly szeptemberben az alapítvánnyal szemben indult egy közigazgatási eljárás ugyanazoknak az adatoknak az alapján, amelyek miatt a büntetőeljárás zajlik és ekkor leállították az ilyen adományozási formát.
