A litván seimas (parlament) határozatot fogadott el kedden, amelyben kártérítést követel Oroszországtól a szovjet megszállás alatt okozott károkért. A 141 tagú törvényhozás jelenlévő tagjai közül 103-an támogatták a politikai nyilatkozatnak minősülő és kötelező erővel nem bíró előterjesztést, három tartózkodás és egy ellenszavazat mellett.
A parlament megállapította, hogy kártérítést kell követelni az Oroszországi Föderációtól, amely a Szovjetunió jogutódjának minősül,
olvasható a határozat szövegében.
A dokumentum mindemellett kiemelte, hogy Oroszországban hamis információkkal elferdítik a történelmi tényeket, és tagadják a szovjet megszállást, illetve az ennek következtében okozott károkat.
Hasonló törekvések már korábban is voltak Litvániában. 2000-ben például a seimas törvényben kötelezte a kormányt kártérítés követelésére. A vilniusi vezetés berkeiben 30 milliárd dolláros (több mint 8400 milliárd forint) kártérítési összeg is felmerült már. Ugyanakkor közvélemény-kutatások szerint csak kevesen hittek abban, hogy a kártérítés – akár erkölcsileg, akár anyagilag – megvalósulhat.
Litvániát 1940-ben kebelezte be a Szovjetunió. A mostani határozat elfogadását a szovjet rezsim által a balti országokban végrehajtott deportálások kezdetének 80. évfordulójához igazították. 1941. június 14-én és az azt követő napokban mintegy 10 ezer észtet, több mint 15 ezer lettet és csaknem 18 ezer litvánt hurcoltak el az annektált balti államokból Szibériába. Egy második, még nagyobb kitelepítési hullám 1949-ben indult. Összesen mintegy 280 ezer embert hurcoltak el hazájából. Számos deportált személy a kemény szibériai életkörülmények miatt életét vesztette, hozzávetőleg egyharmaduk tért vissza.
A három balti ország a második világháború idején felváltva volt a Szovjetunió és a náci Németország megszállása alatt, és csak 1991-ben szerezhette vissza függetlenségét. 2004 óta a három ország az Európai Unió és a NATO tagja.
(MTI)
