Ma Magyarországon a legtöbb ingatlan energiahatékonysági szempontból korszerűtlennek számít, a hazai lakások közel 80 százaléka energetikailag átlagos vagy gyenge besorolású. Pedig a háztartásokban felhasznált energia akár 80 százalékát is felemésztheti az elavult fűtésrendszer és a meleg víz előállítása.
A fűtés korszerűsítésébe sokan csak akkor fognak bele, ha már nagyon nagy a baj, mert az a tévhit él a köztudatban, hogy óriási összeget emészt fel egy ilyen volumenű projekt. Az igazság ezzel szemben az, hogy jól megtervezetten, a megfelelő szakemberek bevonásával lényegesen csökkenthető az erre szánt kiadás.
Aki eddig nem lépett, annak ajánlott most elgondolkoznia a fűtés korszerűsítésén, a kormány által tavaly meghirdetett és idén januárban elindult otthonfelújítási program keretein belül elérhető hárommillió forintos támogatás erre a célra is felhasználható.
A fűtés korszerűsítésénél két csapásirányban gondolkozhatunk: szóba jöhet a kondenzációs kazán és a hőszivattyú is. Hogy végül melyiket választjuk, azt nagyban befolyásolják az igények és a rendelkezésre álló keretösszeg is.
A 2015-től életben lévő energia-hatékonysági rendelet – közismertebb nevén kazánrendelet – kimondja, hogy csak olyan gázkazán beépítése engedélyezhető, amelynek szezonális hatásfoka legalább 86 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak kondenzációs készülékekben lehet gondolkozni.
A kazáncsere egyik legnagyobb előnye, hogy nem szükséges felbolygatni hozzá az egész lakást, nem szükséges a teljes gépészeti rendszert újragondolni. Készüléket készülékre cserélni kevésbé problémás, igaz, ez attól is függ, hogy milyen régi készüléket kell leváltani. Egy 20-30 éves kazán esetében már az energia megtakarítás is számottevő.
Fontos kiemelni, hogy kondenzációs kazán vásárlása esetén a meglévő régi égéstermék elvezető rendszert is korszerűsíteni kell, ami növeli a beruházás költségét. A megtérülési időt megbecsülni is nagyon nehéz, sok évben mérhető, de ezt most felezi a kormányzati támogatás, hiszen a költségek 50 százaléka téríthető vissza. Ezzel együtt továbbra is igaz az, hogy természetesen bármilyen energetikában történő korszerűsítését kevesebb rezsit eredményez.
A beruházás egyszerűen kihozható hárommillió forint alatti összegből, a támogatást igénylőknek viszont ajánlott odafigyelnie a korábban már említett szabályra, miszerint a támogatás felét a munkadíjra kell fordítani.
A hőszivattyú azoknak lehet tökéletes megoldás, akik a hűtést is központilag képzelik el, és szükség esetén a vízmelegítés is megoldható vele. Energiatakarékossági szempontból is tökéletes, hiszen a szezonális hatásfoka, azaz a teljes fűtési időszakra vetített valós üzemállapota egy 30 éves kazánhoz viszonyítva akár 80 százalékkal is jobb lehet, ami a rezsiben érezhetően megnyilvánul.
Tévhit vele kapcsolatban, hogy csak újépítésű házaknál lehet telepíteni, hiszen azok a régi ingatlanok esetében (ahol még magasabb hőigénnyel kell számolni) sincsenek kizárva. Ezeknél adott esetben a hibrid rendszerek is szóba jöhetnek, amikor a hőszivattyú gázkészülékkel párhuzamosan üzemeltethető. Utóbbi automatikusan bekapcsol, ha az új technológia már nem tud elegendő hőt termelni. Sokan a melegvíz-komfort miatt választják a hibrid megoldást mivel gázkészülékkel sokkal gyorsabban lehet nagyobb melegvíz igényt is kielégíteni.
A hőszivattyúk telepítése nagyságrendileg másfél millió forintnál kezdődik, a felső határ pedig ennek a többszöröse is lehet. A laikusok számára azért nem egyszerű a beruházásról dönteni, mert óriási a választék, ezért érdemes szakértőket, szakkereskedőket felkeresni, akik komplett rendszereket válogatnak le kérésre, hogy aztán az érdeklődő két-három opcióból tudja a számára legoptimálisabb megoldást választani.
A hőszivattyúk népszerűsége egyébként várhatóan tovább szárnyal majd, hiszen a 2021. január elseje után használatba vételi engedélyt kapó ingatlanoknál az új szabályok értelmében az épület energiaigényének 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezni (a vonatkozó rendelet alkalmazását egyenlőre halasztották).
