Minden olyan gyorsan történt, mindössze 15 másodpercig tartott,
– mondta az ANT1 televíziónak az egyik szemtanú az április 9-én történt eseményekről. Az önkormányzat alkalmazásában álló férfi két kollégájával az egyik parkban dolgozott Jórgosz Karaivaz házával szemben, amikor az újságíró hazaért. Karaivaz a STAR tévécsatorna egyik műsorában dolgozott. A szemtanúk egy durranást hallottak, majd amikor a hang irányába fordultak, látták, ahogy a gyilkos többször is rálő az újságíróra. A két maszkos elkövető ezután egy motorral elmenekült.
A halottkém jelentése szerint Karaivazt összesen tíz lövés érte: hat a mellkasán, kettő a fején, egy-egy a nyakán és a bal tenyerén. A térfigyelő kamerák felvételei alapján a tettesek, akik a rendőrség feltételezése szerint profi bérgyilkosok, tíz perccel korábban értek a helyszínre, és úgy vártak áldozatukra. Feltehetőleg voltak segítőik is, akik figyelték és követték Karaivazt a munkahelyétől az otthonáig.
Nem olyan volt, mint aki védelmet kér
Az 52 éves Karaivazt széles körben elismert és nagyon tisztelt tényfeltáró újságíróként jellemzik, aki főként korrupciós és maffiaügyekkel foglalkozott. Tapasztalt rendőrségi riporter volt, számos újságnál és televíziónál dolgozott az elmúlt években, valamint egy ideig saját blogot is működtetett. A nős, egy gyermeket nevelő Karaivazt barátságos, magabiztos, nyugodt kollégaként írták le.
Kollégái azt gyanítják, hogy Karaivaz halálának köze lehet ahhoz az ügyhöz, amelyen az utóbbi időben dolgozott: egy olyan korrupciós nyomozáshoz, amelyben nagyjából húsz rendőr is érintett, és a zsarolás mellett szó van bűnszervezetben való részvételről is. Erre erősít rá az a közlemény is, amely Karaivaz blogján jelent meg:
Valaki úgy döntött, hogy elhallgattatja őt.
Munkatársai a STAR tévénél azt mondták, a férfi nem érezte magát veszélyben, a hatóságok tájékoztatása szerint pedig nem folyamodott fegyvertartási engedélyhez, és nem kért segítséget a rendőrségtől sem.
Nem olyan ember volt ő, aki védelmet kér – jegyezte meg egy őt ismerő rendőr az AFP-nek, hozzáfűzve azt is, hogy Jórgosz Karaivaz „kiemelkedően intelligens volt, és a kevés harcoló újságírók egyike”.
Nem ez volt az első hasonló eset
A beszámolók szerint a szerkesztőségek elleni enyhébb támadások és a vandalizmus viszonylag megszokott jelenség Görögországban, de az újságírók elleni közvetlen támadások ritkák. Ugyanakkor az elmúlt tizenegy évben Karaivaz volt a második olyan riporter, akit meggyilkoltak, ráadásul hasonló módszerrel.
2010. július 19-én hajnalban három, biztonsági őrnek öltözött férfi csengetett fel Szókratisz Gioliász oknyomozó újságíró és blogger otthonába azzal az ürüggyel, hogy valaki megpróbálja ellopni az autóját. Gioliász lement az utcára, és a három, félautomata fegyverekkel felszerelt férfi tüzet nyitott rá közvetlen közelből: nagyjából 15–16 lövés dördült el, ezek nagy része el is érte az újságírót. Gioliász mindössze 37 éves volt, amikor meghalt, és a gyilkosságot végig nézte a terhes felesége is.
Az újságíró halála sokkolta az egész országot, írta a Greek Reporter, és az elkövetők személyazonosságára a mai napig nem derült fény. Annyit lehet tudni, hogy a gyilkossághoz használt fegyverek kapcsolhatók a Forradalom Szektája szélsőbaloldali csoport által elkövetett korábbi támadásokhoz.
2020. július 27-én éjszaka egy másik újságíró, Sztefánosz Kiosz éppen hazaért a munkából, amikor az autójából kiszállva közvetlen közelről kétszer meglőtték. Kiosz szerencséjére a golyók nem értek létfontosságú szervet, így pár nap kórházi tartózkodás után visszatérhetett dolgozni.
A Greek Reporter ugyanakkor megjegyezte, hogy Kiosz nagyon ellentmondásos figura, akinek lapját rasszizmussal, antiszemitizmussal, homofóbiával és kommunista-ellenességgel vádolják, és amely rendszeresen közöl álhíreket, összeesküvés-elméleteket. A szélsőbaloldali csoportok által támadott Kioszt magát is többször letartóztatták, és számos alkalommal elítélték rágalmazás miatt.
Gyors felderítést sürgetnek
Karaivaz meggyilkolásával kapcsolatban görög és európai politikusok egyaránt megszólaltak. Mihalisz Kriszokojdisz polgári védelmi miniszter kijelentette, hogy „a görög rendőrség nagyon gyorsan meg fogja találni a felelősöket, és bíróság elé állítja őket”. A tárcavezető találkozott Kiriakosz Micotakisz görög kormányfővel is, aki az eset sürgős felderítését kérte.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren azt írta, egy újságíró meggyilkolása megvetendő, gyáva cselekedet, és Európában minden újságíró számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon végezhesse a munkáját.
Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyancsak a közösségi médiában szólalt meg:
Jórgosz Karaivaz mai meggyilkolása tragikus emlékeztető arra, hogy az újságírás Európában veszélyes szakmának számít.
Mijatović nem részletezte, de minden bizonnyal Daphne Caruana-Galizia máltai újságírónő 2017-es és Ján Kuciak szlovák újságíró 2018-as meggyilkolására gondolt. Ráadásul Görögország, Málta és Szlovákia esetében is európai uniós országokról van szó.
A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexe szerint 2020-ban a 180 országból Görögország 2020-ban a 65. helyet foglalta el, és ezzel az EU-ban a legkevésbé szabad országok közé tartozik – Magyarországgal és Lengyelországgal együtt. Igaz, a görögök sokat javítottak a 2014-es 99. helyhez képest.
Karaivaz halála mindenkit sokkolt, sokan vittek virágot a házához, vasárnapi temetését pedig élőben közvetítette a STAR tévé. Halála azonban nem riasztotta el a kollégáit. Maria Antoniadou, a görög újságíró szakszervezet vezetője kijelentette:
Hiába hiszi azt bárki, hogy ilyen módon el lehet hallgattatni minket – van még 6099 másik újságíró, akik kiderítik, hogy mi történt.
