“Egy ilyen szakértői vélemény, amely büntetőeljárási aggályokat is támaszt, és a vizsgálati módszer tekintetében is aggályok merülnek fel, alkalmatlan arra, hogy bármilyen eredménnyel is zárul a vizsgálat, azt az eredményt kész tényként közölhessük” – nyilatkozta az ügyvéd az internetes portálnak.
A jogi képviselő – akit az MTI-nek többszöri megkeresés után sem sikerült csütörtök délutánig elérnie – az internetes újság közlése szerint felkért egy hemogenetikus szakértőt, hogy véleményezze kollégája munkáját. A felkért szakértő szerint az ügyben elkészített szakvéleményben leírt és alkalmazott vizsgálati módszerek nem alkalmasak arra, hogy a feltett kérdésekre teljeskörűen és kielégítően választ adjanak.
A cikk kitér arra is, hogy nem végezték el például a mitokondiális DNS-vizsgálatot, amiről a sértett, Zsanett DNS-vizsgálatát végző szakértő 2006 januárjában így nyilatkozott az MTV Kék fény című műsorában: “De ha izgulunk, stresszben vagyunk, akkor úgy néz ki, hogy ez a DNS-mennyiség, ez lényegesen növekedni tud, és bizony sansz van arra speciális módszerekkel, tehát a DNS-technikán belül is speciális módszerekkel, ezzel az úgynevezett mitokondiális DNS-technikával, hogy ezeket a nagyon-nagyon pici mennyiségű DNS-molekulákat is azonosítani tudjuk. (…) És ami nagyon lényeges, hogy míg ugye egy sejtben egy darab sejtmag van, addig a mitokondium az ezerszámra van a sejtben, sőt adott esetben tízezerszámra van jelen. Tehát ez a másik típusú vizsgálat, ez ezerszer érzékenyebb, mint a korábban használt, rutinból használt mag DNS.”
Az írás szerint a sértett jogi képviselőjének jogi aggályai is vannak a vizsgálattal kapcsolatban. A vizsgálatot végző szakértő más szakértőt is bevont a vizsgálatba, holott a törvény szerint erre csak egy szakértői csoport vezetőjeként lett volna joga. Nem lehet tudni név szerint, hogy ki volt a cytológus szakértő, pedig a bevont szakértőket nevesíteni kell, és az sem derül ki, hogy az egyes szakértők milyen vizsgálatokat végeztek. A szakvéleményt a vizsgálatot végző intézmény vezetőjének kell ellenjegyeznie, ez nem történt meg – írja az index.hu.
Tuza korábban elmondta, hogy abban az esetben, ha a kiszivárgott DNS-eredmény megegyezik a valódival, akkor az ügyészségnek hivatalból büntetőeljárást kellene indítania, mert kétség fér a szakértői vélemény egészéhez. A mostani beadványban ez a kifogás is szerepel.
Az ügyvéd fenntartja korábbi véleményét, miszerint a DNS-vizsgálatnak egy szempontból van nagyon fontos jelentősége: ha sikerül olyan eredményt produkálni, amely az öt gyanúsított bármelyikével összefüggő DNS-mintát mutat, ez abban az esetben egy a bizonyítékok sorából.
Az ügyészség csütörtökön délelőtt kapta meg Tuza Péter beadványát, de a Fővárosi Főügyészség szóvivője szerint a héten már nem döntenek róla.
A 21 éves lány azért tett feljelentést, mert állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitték őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében.
A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével.
Az öt gyanúsítottat az ügyészség indítványára még május 19-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, mert a bíróság úgy látta, hogy a gyanúsítottak a sértett befolyásolásával megnehezíthetik az eljárást.
A meggyanúsított rendőrök szolgálati viszonyát felfüggesztették. Mindannyian a Rendészeti Biztonsági Szolgálat kötelékébe tartoznak, hárman zászlósok, vagyis régebben teljesítenek szolgálatot. Ketten a gyanúsítottak közül őrmesterek, vagyis három évnél kevesebb ideje szolgálnak.
