A 66 éves nigériai közgazdászt, Ngozi Okonjo-Iwealát 164 ország képviselőjének jóváhagyásával nevezték ki hétfőn négy évre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatójává, miután Joe Biden beiktatásával az Egyesült Államok elállt az október óta tartó vétójától.
A WTO számos kihívással küszködik, világos, hogy mély és széles körű reformokra van szükség. Nem lehet úgy folytatni, mint eddig
– mondta hétfőn egy online sajtókonferencián.
Az 1995-ben létrejött Kereskedelmi Világszervezet mindhárom alapfeladata megkérdőjeleződött az utóbbi időben.
- Képtelen értelmes multilaterális megegyezéseket tető alá hozni,
- Kereskedelemfelügyelő funkciója alul teljesít.
- Fellebbviteli testületét pedig Donald Trump lehetetlenítette el 2019-ben azzal, hogy nem hagyta jóvá a bírák kinevezését, miután úgy vélte – és ezzel nincs egyedül –, hogy a szervezet nem tesz semmit Kína szabálysértő gyakorlataival szemben.
Plusz mindehhez jött még a pandémia. A WTO tavaly gyakorlatilag leállt, így Roberto Azevêdo főigazgató kénytelen volt egy évvel a mandátumának lejárta előtt távozni.
A pozícióra eredetileg heten jelentkeztek, végül csak az Európai Unió, Kína, Japán és Ausztrália által is támogatott Okonjo-Iweala és a dél-koreai kereskedelmi miniszter, Yoo Myung-hee maradt a jelöltek között. Utóbbi élvezte az Amerikai Egyesült Államok támogatását, mondván neki van igazi kereskedelmi tapasztalata, de ő Biden hatalomátvétele után visszalépett.
Abszolút érzem a többlet terhet, nem mondhatnám, hogy nem. Az első nőnek és az első afrikainak lenni azt jelenti, hogy az embernek valóban teljesítenie kell. Minden elismerés a tagoknak, hogy megválasztottak, és ezzel történelmet írtak, de a lényeg, hogy ha igazán büszkévé akarom tenni Afrikát és a nőket, akkor eredményeket kell felmutatnom, erre fókuszálok
– fogalmazott az új főigazgató.
A csodálatos kemény nő
Okonjo-Iweala korábban két alkalommal Nigéria pénzügyminisztere, illetve pár hónapra külügyminisztere is volt. Mindkét tisztségben ő volt az első nő az afrikai országban, aki megkapta ezt a pozíciót.
2015-ben felkerült a Forbes legbefolyásosabb nőket rangsoroló listájára, méghozzá a 48. helyre. Az indoklásban azt írták, hozzásegítette a legnagyobb afrikai gazdaságot a három éven át tartó átlag hatszázalékos növekedéshez. „Olyan reformprogramokat dolgozott ki, amelyek hozzásegítettek a kormányzati átláthatóság javításához és a gazdaság stabilitásához”. A Bloomberg elemzésében arról ír, Okonjo-Iwealának a két minisztersége alatt a reformjaival sikerült stabilizálnia a világ egyik legingatagabb gazdaságát.
A problémák, amikkel szembe szállt, politikailag nehezek, gazdaságilag súlyosak és személyesen veszélyesek is voltak.
Okonjo, a bajkeverő. Így nevezték el ellenségei az első pénzügyminisztersége alatt a korrupció ellen tett intézkedései miatt. Kemény tárgyalóként szerzett hírnevet, sokat segített országának abban is, hogy csökkentsék az adósságok mértékét. 2005-ben elérte, hogy a főleg nyugati országokat tömörítő Párizsi Klub leírjon Nigéria adósságából 18 milliárd dollárt (akkori árfolyamon számolva 3600 milliárd forintot).
Összesen 25 éven át dolgozott ezen kívül a Világbanknál, ahol a szegényebb országok gazdasági növekedésével és fejlődésével foglalatoskodott. Egészen gyorsan eljutott a szervezet ranglétráján a második, az ügyvezető igazgatói pozícióig – ez a legmagasabb nem választott titulus a washingtoni központú szervezetnél. Itt 81 milliárd dollárt (mai árfolyamon számolva 25 ezer milliárd forint) felügyelt, amiből afrikai, dél-ázsiai, európai és közép-ázsiai fejlesztéseket finanszíroztak. Ekkor terjedt el róla, hogy nagyon kemény tárgyaló, mivel az eredetinél több pénzt sikerült szereznie a szegény országoknak nyújtott támogatásokhoz és kedvezményes kölcsönökhöz.
Múltja alapján nem mondható, hogy csak a szerencse állna az oldalán, nyilatkozatai alapján valóban kemény, harcos emberről van szó.
Bírom a nélkülözést. Bármikor képes vagyok a hideg padlón aludni
– mondta még 2012-ben a BBC-nek. Amit érdemesebb inkább szimbolikusan értelmezni, már nem azért, mert szükség esetén ne lenne képes a földön aludni, hanem mert valóban nem sok minden tudja zavarba hozni.
Sok mindenen túl van már. Tizenévesként túlélte a brutális polgárháborút, még nem volt húsz, mikor Amerikába került, közgazdaságtant tanult a Harvard Egyetemen, ahol magna cum laude végzett 1976-ban, majd a Massachusetts Institute of Technologyn doktorált regionális gazdaságfejlesztésből 1981-ben.
Már Nigéria pénzügyminisztere volt, mikor többször is halálos fenyegetést kapott, az olajipari korrupció elleni küzdelme miatt emberrablók a lemondását követelték, miután elrabolták a 83 éves édesanyját. Okonjo-Iweala azonban nem volt hajlandó lemondani, tovább dolgozott, és felidézte apja – egy nigériai király (törzsi vezető) – tanácsát: „Soha ne engedd, hogy bárki megfélemlítsen vagy megzsaroljon”. Végül az anyja megúszta az esetet, pár nappal később szabadon engedték.
Korábbi munkatársai mind elismerően beszélnek róla:
Az, hogy őt választották, nem csak az elfogadásról és a sokszínűségről szól. Ngozi az egyik legképzettebb ember erre a posztra
– mondta a Deutsche Wellének korábbi minisztertársa, Shamsudeen Usman. Egy másik honfitársa, a nemzeti egységet és a jó kormányzást a zászlajára tűző alapítvány munkatársa, Amara Nwankpa is úgy nyilatkozott, „korábbi tapasztalatai azt sugallják, szenvedélyesen elkötelezett az egyenlőtlenség, a szegénység és a korrupció csökkentéséért” és „pontosan ő az, akire a világnak szüksége van a nemzetközi kereskedelem élén ezekben a zűrzavaros időkben.”
Ő egy csodálatos, csendes, nagyon szelíd nő, aki hitelesen közelíti meg a problémákat, viszont a puha kesztyű kemény kezet és erős akaratot takar. Meg fogja rengetni azt a helyet
– nyilatkozta róla az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde, de dicsérte a korábbi ausztrál miniszterelnök, Julia Gillard, illetve a WTO korábbi elnöke, Pascal Lamy és az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is. A Deutsche Welle megszerzett egy 2011-es belső iratot is, amelyben akkori, világbanki főnöke, Bob Zoellick azt írta: amellett, hogy Okonjo-Iwealához tartozott több térség – Afrika, Dél-Ázsia, Európa és Közép-Ázsia –, valamint a HR-ügyek is, „kulcsfontosságú szerepe volt a magas és ingadozó élelmiszerárak sújtotta országok megsegítésében”.
Ngozi vezetésével az élelmiszerválságra reagáló alapot hoztunk létre, amely gyors segítséget nyújtott a rászoruló országoknak. Több mint 40 millió embernek segített 44 országban.
2012-ben megpróbált a Világbank elnökévé is válni (női jelöltként ebben is az első volt), amiben támogatták az afrikai és fejlődő országok. Már csak azért is, hogy változtassanak a hagyományon, ugyanis a szervezet csúcsán eddig mindig amerikai ült. Vezető itt nem lett, viszont amerikai később igen: 2019-ben megkapta az amerikai állampolgárságot.
Mandátuma tavaly decemberi lejártáig ő volt az igazgatóság elnöke a Gavinál, vagyis az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetségnél, ahol a vakcinák terjesztéséért felelt, hogy a fejlődő országokba is jusson belőlük.
Emberfeletti feladat vár rá
Az állásra jelentkezők közül nekem vannak meg ehhez a megfelelő képességeim
– nyilatkozta egy interjúban, ezek pedig nagy szavak annak tükrében, hogy feladata nem kisebb, minthogy a 650 fős személyzettel, illetve a rendelkezésére álló 220 millió dollárral (átszámítva 65 milliárd forinttal) visszaállítsa a bizalmat a szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszer, illetve a genfi szervezet iránt. Ki kell békítenie a világ első és második legnagyobb gazdaságát, valamint a szintén elégedetlenkedő harmadikat, az Európai Uniót is.
De mindenekelőtt a koronavírussal akar foglalkozni, hogy a szegényebb országoknak is jusson a vakcinából, mert elmondása szerint a „vakcinanacionalizmus” nem vezet sehová, amíg nincs meg a teljes védettség, újabb és újabb variánsok jelenhetnek meg. Tervei szerint ezután jön a káros halászati támogatások megfékezése és a 26 ezer milliárdos e-kereskedelmi piac kezelése – és ezek csak a konkrétabb sürgős feladatok. Mindezt úgy, hogy a főigazgatónak politikai hatalma nincsen, a tagállamok mondják ki a végső döntést.
Megreformálni a megreformálhatatlant
– utalt viccelődve Okonjo-Iweala korábbi könyvének címére, amelyben Nigéria rendbe tett intézményeiről írt.
