A Szent Anna-tó állapotáról, az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében tervezett lépésekről online konferencián számoltak be a múlt héten.
Ezüstkárász és turisták
A tó vize 2017-től kezdett a korábbi kékes-szürkés színről zöldre váltani. A jelenség hátterében az algák elszaporodása, és a Cosmocladium nevű zöld alga egyeduralkodóvá válása áll.
Míg 2012 tavaszán a hat méter mély tó a fenekéig átlátható volt, idén tavasszal két méter alá süllyedt a víz átláthatósága – idézi az MTI Máthé István biológust, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) docensét.
A változásokat egyfelől a fürdőző turisták idézték elő, de ennél is erőteljesebb volt a tóban 2010 táján megjelenő, és azóta elszaporodott inváziós halfajnak, az ezüstkárásznak. Fő táplálékát ugyanis az algákkal táplálkozó zooplankton adja. Máthé István kiemelte: a víz minőségét a halak számának a drasztikus csökkentésével lehetne javítani.
Ez nem a székely tengerpart
Imecs István halbiológus elmondta, hogy az ezüstkárász rendkívül agresszíven terjeszkedik, kiszorítja az értékesebb halfajokat. A Szent Anna-tóban kizárólag ez a halfaj található meg. A biológus a lehalászás több módszerét is ismertette, ezek közül azt kell használni, amelyik a legeredményesebb.
Fontos azonban, hogy az ezüstkárászt teljesen nem lehet kiirtani a tóból, a legeredményesebb módszert ezután örökre fenn kell tartani. Az algaevő fajok újbóli elszaporodásához, így pedig a vízminőség javulásához évekre lesz szükség: öt-tíz év is eltelhet, míg ismét kék lesz a Szent Anna-tó vize.
Ki kell kopjon a köztudatból, hogy a Szent Anna-tó a székely tengerpart. Ennek a levét isszuk ugyanis most
– jelentette ki Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke. Hozzátette: a tavat körülvevő erdőkben is be kell avatkozniuk, hogy minél kevesebb hordalékot mosson be az esővíz a tóba.
