Varga Mihály, az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere szerint az adótörvényekhez érkezett módosító indítványokról szóló hétfői parlamenti szavazáson a kormánynak lett volna lehetősége csökkenteni az adókat, de nem akarta.
A Fidesz leszavazott módosító indítványa 1,7 millióról 1,8 millió forintos éves jövedelemre növelte volna a 18 százalékos személyi jövedelemadó felső határát. Varga Mihály szerint a sávhatár változatlanul hagyása azt jelenti, hogy bruttó 160-180 ezer forintos fizetéssel rendelkező átlagos adófizető zsebéből jövőre 18 ezer forinttal többet vesz ki a kormány.
A Fidesz alelnöke hangsúlyozta: a 2006-os túladóztatás után idén 186 milliárd forintos többletbevétele van az államháztartásnak, amiből csökkenteni lehetett volna az államadósságot vagy az államháztartási hiányt vagy az adókat, de a kormány a legrosszabb megoldást, a kiadások növelését választotta.
Varga Mihály azt mondta, a lakosság adóterhelése eddig is aránytalanul magas volt, az egyik legmagasabb az Európai Unióban, és a 2006-os jelentős adóemelés és megszorítások eredményeképpen a reálkeresetek is jelentősen csökkentek 2007. első felében, és nőtt az infláció is.
A Fidesz ellenzi az ingatlanadót
Arra a kérdésre, hogy hétfőn a Fidesz miért szavazott együtt a kormánnyal és az SZDSZ-szel, szemben azzal a szocialista módosító indítvánnyal, amely az önkormányzatok számára továbbra is lehetőséget adott volna érték- és területalapon megállapítani az ingatlanadót, Varga Mihály azt mondta: a Fidesz továbbra is elvi alapállásból ellenzi az ingatlanadót, és semmilyen formában nem fogja támogatni. Mint mondta, azért nem támogatták az MSZP javaslatát, mert az szakmailag nem volt korrekt, és korlátozó jellegű volt.
A Fidesz alelnöke szerint az MSZP javaslata a mostani feltételekkel tette volna lehetővé, hogy az önkormányzatok számára korábban fennálló választási lehetőség fennmaradjon, a Fidesz azonban ezzel nem ért egyet, hanem azt szeretné, ha az 90-es évek végének megfelelő helyzetben választhatnák ki az önkormányzatok, miként akarnak adóztatni, érték alapon vagy négyzetméter alapon. Ezt döntsék el az önkormányzatok, ne pedig az MSZP – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz a képviselői fizetésekről szóló szocialista javaslatok közül támogatja-e valamelyiket, az alelnök azt mondta, a képviselői fizetések háromszorosra emelése arcpirító javaslat. Kifejtette: amikor az emberek áremelkedést, inflációnövekedést és adóemelést szenvednek el, akkor a Fidesz nem támogat képviselői fizetésemelést. Varga Mihály hozzátette: a többi javaslat ügyében, így a költségtérítések rendezéséről is az ötpárti tárgyalásokon kell megállapodni.
A Fidesz-kormány alatt nagyobb volt az adóteher mint most
Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek erre úgy reagált: a Gyurcsány-kormány az adócsökkentés kormánya, a ciklus végére nem nő, hanem ellenkezőleg, csökken az adócentralizáció, azaz az átlagos adóterhelés mértéke. Hozzátette: az átlagos adóterhelést – amely már ma is alacsonyabb, mint 2002-ben, amikor a Fidesz-kormány átadta a stafétabotot – 2010-2011-re a kormány 37 százalékra csökkenti.
Sajnálatos, hogy Fidesz csak ellenzékben bizonyult az adócsökkentés pártjának: a kormányon kéri most számon az adócsökkentést, amit kormányzása idején elmulasztott megtenni – közölte. A kormányszóvivő kiemelte: a kormány az egyensúly, a stabilitás és a kiszámíthatóság szempontjait szem előtt tartva készítette el a jövő évi költségvetés tervezetét és a hozzá kapcsolódó, adótörvényeket módosító javaslatát.
Mint mondta, a költségvetési tervezéskor a kormány szem előtt tartotta a szociális igazságosság szempontját, azaz a szociálisan rászorulókkal, családokkal, nyugdíjasokkal szembeni kötelezettségét is. Az adómódosítások során is az volt a legfontosabb szempont, hogy azoknak a terheit enyhítse a kormány, akik számára ez valóban indokolt.
Budai Bernadett hangsúlyozta: jövőre kevesebb adót kell fizetniük azoknak, akik átlagkörüli jövedelemmel rendelkeznek. A kormány javaslatára ugyanis az Országgyűlés elfogadta az adójóváírás egységesítését és kiszélesítését az idei 2,1 millió forintról 2,76 millió forintos határig, amivel összesen mintegy 30 milliárd forintot hagy a kormány az adófizetőknél – idézte fel a kormányszóvivő.
