Belföld

Az MTI-s cenzúra szálai Rogán minisztériumáig érhetnek

Kovács Tamás / MTI
Kovács Tamás / MTI
Érzékeny témák nem jelenhetnek meg központi jóváhagyás nélkül. Azt, hogy kik döntik el, mi számít érzékeny témának, nem tudni.

A Szabad Európa az MTI volt és jelenlegi dolgozóinak elmondása, a birtokába került belső levelezések alapján mutatja be, kik és miként cenzúráznak az állami hírügynökségnél. A centralizáció miatt mára  a fontos eseményekről készült tudósítások „lebutultak”, gyakran csak politikusok, cégek közleményeit veszik át, anyagok tűnnek el, a szerkesztési folyamat átláthatatlanná vált.

Az egyik ott dolgozó szerint

az MTI-ben fokozatosan vezették be a cenzúrát 2011-2012-től kezdve.

Mivel az Orbán-kormány kritikákat kapott külföldről, utasításba kapták, hogy külföldi lapok Magyarországról szóló írásait ne nagyon szemlézzék, csak ha több cikket foglalnak össze egy hírben. Egy másik forrás szerint 2010 első feléig működött az, hogy ha újságírók vetettek fel témát, esetleg saját értesülésük volt, annak örültek a szerkesztők. A kormányváltás után kiderült, ilyen kezdeményezésnek nincs terepe, az a téma, amit a szerkesztő kér.

A Szabad Európának Kárpáti János egykori brüsszeli tudósító azt mondta, az ő MTI-s pályafutása 2015-ben véget ért, amikor előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktornak. A kormányfőt akkoriban is bírálta az Európai Néppárt, Kárpáti erről kérdezte. Hamarosan hazahívták, nem sokkal később elbocsájtották.

Az MTI-s dolgozók szerint 2011-12 körül radikálisan csökkent azok száma, akik anyagokat adhatnak ki, miközben nőtt az olyan témák listája, amelyekről egyeztetni kell. A leadott anyagok nagyon sokáig azért nem jelennek meg, mert még a vezető szerkesztőknek is el kell küldeniük valahova.

Csak sejtések vannak arról, hogy a végállomás a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. A Szabad Európa bemutat olyan e-maileket is, amelyek azt igazolják, hogy az MTI-ben a belpolitikai anyagokról, a magyar vonatkozású külföldi hírekről egyeztetni kell.

Érzékeny kategóriába sorolt például a migráció, az „európai terror”, de nem jelenhetnek meg központi jóváhagyás nélkül a koronavírussal, egyházzal kapcsolatos hírek sem. Azt, hogy kik döntik el, mi számít érzékeny témának, nem tudni.

A Szabad Európa egyik forrása az egyik legabszurdabb esetnek azt tarja, amikor tavaly márciusban az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárásáról szavaztak. Az MTI tudósítói megírták a hírt, de az nem jelent meg,

jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni, hogy a Fidesz saját maga függesztette fel néppárti tagságát.

Egy belső utasítás szerint a Human Rights Watch és az Amnesty International emberi jogi szervezetekről az MTI nem adhat hírt. A tiltás furcsasága, hogy az Bende Balázstól érkezett, aki nem is a Duna Médiaszolgáltató (ide tartozik az MTI is) alkalmazottja, hanem az MTVA-é.

Kapcsolódó
Az M1 vezető szerkesztője: Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják
A hírigazgató pedig azt magyarázta el, mit kell tenni, ha egy megszólalás nem elég acélos.

A köztévés dolgozókhoz hasonlóan az MTI-sek is arról számoltak be, nem értenek egyet azzal, amit csinálniuk kell, de féltik állásukat, ha elküldik őket, még sokáig nem kapnak munkát máshol se. A Szabad Európa cikke a magyarázat arra is, hogy Szájer József brüsszeli orgiájáról sem számolt be az állami hírügynökség, amely kizárólag a közleményeket dolgozta fel.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik