Vélemény

Molnár Péter: Szájer József útja az iszlámkutató naplójától a bukásáig

Koszticsák Szilárd / MTI
Koszticsák Szilárd / MTI
A Fidesz-alapító megírja, mit kapott ajándékba, mikor Szájer József őt húzta a karácsonyi ajándékozás alkalmával.

Ha hinnék Isten létezésében, azt gondolnám, hogy az Örökkévaló nem tűrte tovább az álszent, számító gyűlöletkeltést, ami kihasználja, terjeszti, erősíti és felkorbácsolja a tudatlan előítéleteket. Azt gondolnám, hogy az Örökkévaló csapdába vitte Szájer Józsefet, hogy ezáltal is világosságot adjon nekünk, potenciális szörnyetegeknek, embereknek.

Handó Tündével és Szájer Józseffel egy baráti társaságba tartoztunk a Bibó kollégiumban, ahol 1988-ban a Fideszt alapítottuk. Az egyik karácsonyi ajándékozáskor Szájer József engem húzott. Az iszlám világhírű, magyar-zsidó  kutatójának, Goldziher Ignácnak a naplóját kaptam tőle. Amikor 1986-87-ben Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanult, angol szótárt hozott nekem. A gyereküket váró Handó Tünde Walt Whitman Leaves of Grass (Fűszálak) című kötetét olvasta, szép régi kiadásban.

Kapcsolódó
„Szájer Józsi mostanáig sebezhetetlen volt”
Portré a bukott politikusról.

Évekkel később, a Fidesz debreceni kongresszusán, ahol 1993 áprilisában a párt egyik alelnökének választottak, a beszédemben idéztem Bibó Istvánt, aki szerint „…a politikában hazudni nem lehet.” Amikor lejöttem a színpadról, az első sorban ülő Szájer József őszinte mosollyal mondta nekem: „Jó volt, Péter.”

Ugyanazon év őszén, amikor mindent megtettünk azért, hogy megállítsuk a Fideszben a hatalomközpontosítást, ami 2010 óta az egész országban is épül, Szájer József, szűk Fidesz-alapító körben azt mondta, hogy szívesen csatlakozott volna a Fidesz alternatív szárnyához, de a megítélése szerint ez esélytelen volt. A Fidesz akkori belső ellenzékének az esélye viszont nagy részben éppen azon is múlt, hogy hányan csatlakoztak hozzá.

Szomorú, hogy Szájer József a hatalom-központosítás építésében való részvételt választotta, először a Fideszben, aztán az országban. A hatalom-központosítás, és annak a sajtószabadságot egyre súlyosabban csorbító része (ami a ’48-as 12 pont elsőjének fényében semmiképpen sem egyeztethető össze a megőrzendő hagyományainkhoz hű konzervativizmussal), nem csak lehetővé, hanem elkerülhetetlenné is tette a bűnbakképző gyűlöletkeltést, a hatalmi visszaélésekről való figyelemelterelés eszközeként. A központosított hatalom egyik fontos építője és fenntartója, a kormány által éppen támadott kisebbséghez tartozásának reflektorfénybe kerülésével maga is a gyűlöletkeltés céltáblájává vált. Újra beigazolódtak Bibó István szavai, amelyekkel Szájer József 1993 áprilisában a Fidesz debreceni kongresszusán egyetértett:

Az általánosan elterjedt ellenkező nézettel szemben le kell szögeznünk, hogy a politikában hazudni nem lehet. Pontosabban: lehet itt-ott hazugságokat mondani, de nem lehet hazugságra politikai konstrukciókat, politikai programot felépíteni.

A szerző Fidesz-alapító, a párt alelnöke és képviselője a ’90-es évek elején, a Földalatti Slam Akadémia alapítója, főszerkesztője, slammer Európa-bajnok, kutató.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik