Schmidt Mária elmondta, hogy nyilvánossá teszik azokat a háttérbeszélgetéseket, amelyeket tavaly a XXI. Század Intézetben rendeztek a jobboldal jövőjének megvitatására. Úgy fogalmazott: „Jó volt érezni, hogy az a hatvan-nyolcvan ember, aki ott megfordult, hasonlóan gondolkodik, hasonló értékvilágot képvisel, hasonlóan látja az ország helyzetét, s ami nagyon fontos: felelős értelmiségként kritikáját javító szándékkal fogalmazza meg. De úgy éreztük, az a célunk, hogy fideszes politikusokkal együtt történjen ez a beszélgetés, nem tud folytatódni, mert úgy tűnik, erre nincs igényük”.
Schmidt Mária, aki az Orbán-kormány idején a miniszterelnök főtanácsadója volt, első alkalommal adott terjedelmes lapinterjút azóta, hogy január közepén a Magyar Nemzet című napilapban egy álnév alatt megjelenő írás azt állította róla, új jobboldali párt alapítására készül.
„A milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvánosan és nem nyilvános körben tett megnyilatkozásai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével” – határozta meg az okot a cikk szerzője, aki azonban nem volt hajlandó nyilvános tévévitára kiállni Schmidt Máriával.
„Névtelen feljelentésekkel nincs mit kezdeni” – intézte el az ügyet erre hivatkozva a Heti Válasz kérdésére a megtámadott. Schmidt Mária elmondta, hosszasan gondolkodott a Fidesz elnökségének azon a felkérésén, hogy február végén, a kommunizmus áldozatainak emléknapján beszédet mondjon a párt nagygyűlésén.
Korábban soha nem mondott beszédet Fidesz-nagygyűlésen, most azért döntött a felszólalás mellett, mert a rendezvényt a Terror Háza Múzeum elé, az intézmény létrehozásának ötödik évfordulóján hirdették meg. Orbán Viktor a Fidesz nagygyűlésének napján a közszolgálati rádió Vasárnapi Újság című műsorában az új jobboldali párt esetleges létrehozásáról és Schmidt Mária abban játszott szerepéről feltett kérdésre úgy válaszolt: Schmidt Mária ezt a kérdést megelőző napokban tett néhány nyilatkozatával tisztázta, a történet végére pontot lehet tenni.
